Képviselőházi irományok, 1910. XXXVIII. kötet • 973-989. sz.

Irományszámok - 1910-974. A képviselőház igazságügyi és közlekedésügyi bizottságának együttes jelentése, a vasúti szolgálati rendtartásról szóló 943. számú törvényjavaslat tárgyában

974. szám. 117 megkezdése előtt, akár szolgálata közben ittasság jelei mutatkoznak, erről a többi alkalmazott mihelyt észreveszi, köteles a fellebbvalónak, illetőleg a szolgálati főnöknek haladéktalanul jelentést tenni. Ittas alkalmazottnak a szolgálattótel megkezdését vagy folytatását megengedni nem szabad. 20. §. Felelősség. Minden alkalmazott személyesen és vagyonával is felelős a reá ruházott szolgálati tennivalók kifogástalan ellátásáért, különösen a forgalom biztonságára szolgáló rendszabályok szigorú megtartásáért, az áru- és pénztárkezelés szabályszerűségeért, a gondozására bizott leltári és berendezési tárgyak karbantartásáért, megőrzéséért és az intézeti anyagok takarékos felhasználásáért. Az alkalmazott a szolgálatából kifolyólag őrizete alá kerülő, valamint a vasút által fuvarozás végett átvett javakórt a vasút irányában vagyoni felelősséggel tartozik és a szándékosan vagy gondatlanságból, akár cselekvéssel, akár mulasztással okozott, vagy el nem hárított károkat ós hiányokat megtéríteni köteles. Ha a kár vagy a hiány többek vétkességéből származott, mindannyian vétkességük arányában, ha pedig a részesek vétkességének aránya meg nem állapitható, állandó illetményeik nagysága arányában tartoznak kártérítéssel. A hivatalból megállapított károk és hiányok értókét, a mennyiben készpénzben meg nem téríttetnek, szolgálati utón, birói közbenjárás nélkül kell levonni a kötelezett, állandó illetményeiből, ha ő a hivatalos kármegállapitásba belenyugszik. Ha a kötelezett a hivatalos kármegállapitásba bele nem nyugodnék, vagy ha a vasút a kötelezett egyéb vagyonából kíván kielégítést, a kártérítési követelést csak a törvény rendes utján lehet érvényesíteni. 21. §• Hivatali titoktartás. Az alkalmazott köteles a hivatali titkot mindenkivel szemben még a szolgálati viszony megszűnése után is megőrizni. Ehhez képest az alkalmazottnak a felsőbbség külön, írásbeli felhatalmazása nélkül tilos ügyiratokból, tervekből, okmányokból és más, nem a nyilvánosságra szánt hivatali iratokból bármit is közzétenni, vagy akár magánosokkal, akár az illető ügy intézésére nem hivatott alkalmazottakkal, hivatalokkal vagy hatóságokkal közölni. Az üzleti könyvekbe, tervekbe, ügyiratokba, az erre hivatott alkalmazottakon kivül betekintést engedni a felsőbbség engedélye nélkül senkinek sem szabad. A hivatali titok megsértését követi el az alkalmazott akkor is, ha valamely reá nem tartozó szolgálati ügyről meg nem engedett módon tudomást szerez. Az alkalmazott oly tényekre nézve, melyeket szolgálatánál fogva titokban tartani köteles, a bíróság előtt is csak akkor tehet vallomást, ha felsőbbsége őt e részben a hivatali titoktartás kötelessége alól felmentette.