Képviselőházi irományok, 1910. XXXVII. kötet • 968-972. sz.

Irományszámok - 1910-968. Törvényjavaslat a Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársasággal kötendő szerződés beczikkelyezéséről

968. szám. 2S Az ily járatok nemcsak nagyobb forgalmi koczkázattal járnak, amennyiben azok több vagy kevesebb rakomány mellett is a menetrendszerüleg lekötött utón tartoznak állandóan haladni, hanem magukban véve is sokkal nagyobb befektetéseket és sokkal költségesebb üzemet igényelnek. Ott, ahol a kevésbbé kényes tömegszállitmányok fuvarozásáról van szó, a hajók berendezése és teljesitö képessége aránylag kisebb szerepet játszik és látjuk is, hogy ebben a tömegárukból álló forgalomban a régibb szerkezetű és már avultabb hajók eredményesen részesedhetnek. Ellenben a menetrendszerű járatok, hogy czéljuknak megfelelően fenntarthatók legyenek, csak kiválóbb hajókkal' teljesíthetők, amelyek a szolgálat alapfeltételét képező rendszerességet a viszontagságos hajózási körülmények között mindenkor biztosithatják. Ez okból az uj szolgálat megvalósításához eddigi hajóállományunknak jelentékeny mérvű felújítása és megjavítása szükséges és e tekintetben annál nagyobb horderejű intézkedések teendők, mivel az eddigi szogálat legnagyobbrészt csak egyszerűbb hajókkal teljesíttetett. * A hajóállomány felújításának kapcsán biztosítandó volt egyúttal azon forgalmi érdek is, hogy az uj hajók a személyszállítás egyidejű felkarolására képesiítessenek. Ennek szüksége már abból a szempontból is felmerül, hogy a menetrendszerű járatok jelentősége az egyes kikötőkben és a kereskedő közönség körében ismertebbé tétessék, de egyes viszonylatokban nagy értéke és fontossága van ennek a nemzetközi turistaforgalom szempontjából is. Ezen turistaforgalom évről-évre rohamos fejlődést mutat és éppen abban az irányban, hogy ezen turistaforgalom* szférája a hazai vidékekre könnyebben kiterjedjen, az uj hajózási szolgálatok az e részben eddig tapasztalt és méltán panaszolt hiányon is fognak segíteni. A fentiekben felsorolt általános jellegű szempontok mellett az uj hajózási szolgálat berendezésének egyik legfőbb feladatát az képezi, hogy járathálőzatunkat a hazai forgalom számára uj vidékekre kiterjesszük és termékeink elhelyezésére uj piaczokat hozzáférhetőkké tegyünk. Ez annál fontosabb és sürgősebb intézkedéseket igényel, mert a közelmúltban érvényesült korszakalkotó történelmi események folytán nagy kiterjedésű területek oly változásokon mentek át, amelyek a gazdasági föllendülés rohamos haladására nyújtanak kilátást. így nevezetesen Marokkóban, Lybiában, és Albániában a háborús állapotok lezajlása után a szükségletek jelentékenyebb mérvben fokozódnak és az uj gazdasági rend természetes továbbfejlődésénél is azok számithatnak a legelőnyösebb és legbiztosabb érvényesülésre, akik forgalmi összeköttetéseiket maguknak mindjárt kezdetben megalapítani tudják. Nemcsak geográfiai helyzetünknél fogva, hanem különösen abból a szempontból, hogy a most nevezett vidékek belszükségletei legnagyobbrészt oly czikkekre irányulnak, amelyek viszont a mi kivitelünk számottevő czikkeií képezik, halaszthat]anul kell gondoskodnunk arról, hogy a szóban levő vidékekkel rendszeres hajózási összeköttetéseket biztosítsunk és a kivitelünk kifejlődésére kínálkozó üj utakat megnyissuk. De nem elégséges, hogy hajózásunkat a csak aránylag közel fekvő vidékek szűkebb körére szorítsuk. Hogy hajózásunk kellő fejlődési alapot találhasson és a nagy világforgalmi viszonylatokban méltóan részesedhessen, módot kellett keresnünk, hogy hajózásunk hazai forgalmi érdekeink szolgálatában a távolabb fekvő vidékekre is úttörő feladatot végezhessen és a nagy nemzetközi útirányok hálózatában is érvényre juthasson. E czélt szolgálja az ausztráliai járatok berendezése, mely számolva az ausztráliai világrész nagyarányú gazdasági fejlődésével és annak máris kifejlett jelentékeny tengeri áruforgalmával, alkalmat nyújt arra, hogy ezen nagy forgalomban mi is annál elönyösebben vehessünk részt, mivel éppen Fiume az ausztráliai forgalomra nézve sokkal elönyösebb fekvéssel bir, mint azok a kontinentális kikötök, Képv. iromány. lörO—1915. XXXVn. kötet. 4