Képviselőházi irományok, 1910. XXXVI. kötet • 958-967. sz.
Irományszámok - 1910-965. Törvényjavaslat a váltóról
965. szám. 167 Ha az óvatoló személy a váltó nyelvét nem érti, a váltóbirtokos neki az eljárás megkezdése előtt a váltón kívül annak magyar, Horvát-Szlavonországokban horvát, bélyegmentesen hitelesített fordítását adja át. Ha az óvatoló személy a felkeresendő üzleti helyiséget vagy lakást nem ismeri és ez' a váltón sincs feltüntetve, vagy ha a váltón kitett helyen nem találta, hollétéről a helybeli bejelentő hivatalnál vagy rendőri hatóságnál és ennek hiányában a községi elöljáróságnál tudakozódik és siker esetében az óvási eljárást ugyanabban vagy az ezzel összeépült községben (86. §.) a vele közölt helyen foganatosítja. Aki a váltót a váltóbirtokos nevében az óvatoló személynek óvatolás végett átadja, azt az óvatoló személy megkeresésére és az óvatolt váltó visszavételére a váltóbirtokos által meghatalmazottnak kell tekinteni. A felszólítandó személyt, ha üzlete van, az óvási eljárásban képviselheti a helyszínén talált bármely cégvezetője, kereskedelmi meghatalmazottja, könyvvivője, pénztárosa, társaságot pedig a nevezetteken kívül a társaságnak bármely beltagja, igazgatósági tagja ós felszámolója is. Az óvatoló személy, ha a felszólítandó személyt otthon nem találja vagy ha otthon van is, a felszólítást hozzá nem intézheti, az eljárást újból megkísérelni nem köteles. 89. §. Az óvatoló személy eljárásának eredményéről óvást állít ki. Az óvásnak tartalmaznia kell : 1. az óvatolt váltónak — váltómásolat óvatolásánál e másolatnak — és minden rajta levő váltónyilatkozatnak, kikötésnek vagy megjegyzésnek másolatát; 2. a megkereső váltóbirtokos és a felszólítandó személy nevét; 3. annak tanúsítását, hogy a felszólított személy az óvásban megjelölt szolgáltatást nem teljesítette vag}^ hogy az óvatoló személy a felszólítandó személyhez a felszólítást nem intézhette; •" ' ! ! ' 4. a helyet, ahol —, valamint az évet, hónapot és napot, amikor az óvatoló személy a felszólítást intézte vagy azt megkísérelte; 5. az eljárt óvatoló személynek aláírását, a megkeresett óvatoló személynek hivatalos pecsétjével. A 2. bekezdés 1. pontja esetében a váltónak vagy másolatának azt a részét, amelyet az óvatoló személy elolvasni nem tud, az óvásban olvashatatlanként kell megjelölni. A 88. §. 2. bekezdésének esetében a váltó eredeti részének másolása helyett a hiteles fordítás másolható. A 2. bekezdés 4. pontja helyett elég az óvás keltezésének megfelelő adataira hivatkozni. 90. §. Az óvatoló személy az óvást keltezi, sorszámmal ellátja ós az óvásban a helyiséget, ahol-, ós az órát, amikor a felszólítást teljesítette vagy megkísérelte — az utóbbi esetben a meghiúsulás okával — megjelöli. Ha a felszólított a szolgáltatás nem teljesítésének okát adja vagy ha az intézvényezett a 23. §. 2. bekezdésében említett kívánságnak ad kifejezést vagy ha a felszólított személy az eljárásnak a 86. §. 2. bekezdésében említett helyiségben vagy helyen való teljesítését ellenzi, ezt az óvásba fel kell venni.
