Képviselőházi irományok, 1910. XXXVI. kötet • 958-967. sz.

Irományszámok - 1910-964. Törvényjavaslat az idegen és a saját váltóra vonatkozó jog egységesítése tárgyában az 1912. évi július hó 23. napján Hágában kelt nemzetközi egyezmény és a hozzátartozó egységes szabályzat becikkelyezéséről

124 964. szám. kötelezettség, amelyért a kezességet vállalták, érvénytelen, kivéve, ha ez az •érvénytelenség alakszerűség hiányából ered; például ha a főkötelezett egy bemutatóra szóló vagy feltételes forgatmány forgatója. Az Egyezmény 5. cikke értelmében mindegyik szerződő állam akként rendelkezhetik, hogy területén váltókezesség a kiállítás helyét feltüntető külön okiratban vállalható. Ez a fenntartás, amellyel a magyar állam nem •él és amely áttöri az Egységes Szabályzat 30. cikkének első bekezdésében kimondott alapelvet, különösen a francia jog területén érvényesülő ama szokásra volt tekintettel (Code de Commerce 147. cikke), amely a külön okiratban vállalt kezességgel el akarja kerülni a váltóadós hitelének megrendülését. Az Egyezmény 5. cikke alapján álló külön okiratba foglalt kezességet az Egységes Szabályzat 75. cikke értelmében az összes szerződő államok érvényesnek tartoznak elismerni. , V. FEJEZET. A lejáratról. 32. cikk. A 32. cikk a lejárati időket a Vt. 3. §-ának 4. pontjához hasonlóan állapítja meg. A megtekintésre (»látra«) kifejezés nem akar szakramentális jellegű lenni; tehát pótolható más hasonló értelmű (például bemutatásra, tetszésre) kifejezéssel. Az Értekezlet ezt önmagától értetődőnek vette ós épen ezért mellőzte az ellentervezetünk 38. cikkében foglalt azt a javaslatot, hogy a »látra« szó mellé zárjelb.e a »bemutatásra, felszólításra stb.« szavak helyeztessenek. Az uso-váltót az Egységes Szabályzat nem ismeri. A vásárra szóló (piaci) váltókat sem említi az Egységes Szabályzat és így nem veszi fel a Vt. 3. •§-ának 4. pontjában, 18. §-ában és 35. §-ában foglalt rendelkezéseket. Az Egységes Szabályzatnak ezt a hiányát kereskedelmi forgalmunk nem fogja megérezni, mert nálunk amúgy sem terjedtek el a vásári váltók. Ezért a magyar államnak nem is kell élnie az Egyezmény 6. cikkében foglalt fenntartással, amely tekintettel Oroszország kereskedelmi szokására, ahol a vásári váltókat állandóan használják, megadja a módot minden egyes szerződő államnak arra, hogy a területén vásáron fizetendő váltókat megengedje és lejáratukat külön szabályozza. A többi szerződő állam ilyen esetben köteles •ezeknek a váltóknak érvényességét elismerni. A megtekintésre szóló váltók törvényes bemutatási idejének leszállítása tét évről hat hóra, a 22. cikk kapcsán részesült méltatásban. A kellő bemutatás elmulasztásának következményeiről az 52. cikk ismertetésénél van szó. 84. cikk. A 34. cikknek a megtekintés után bizonyos időre szóló váltók lejárati idejének kezdetét megállapító rendelkezése összhangban áll a Vt 20. §-ával.