Képviselőházi irományok, 1910. XXXVI. kötet • 958-967. sz.

Irományszámok - 1910-964. Törvényjavaslat az idegen és a saját váltóra vonatkozó jog egységesítése tárgyában az 1912. évi július hó 23. napján Hágában kelt nemzetközi egyezmény és a hozzátartozó egységes szabályzat becikkelyezéséről

. 964. szám. 3. cikk. Szemben az eddigi jogállapottal (Vt. 5. §-a) jövőre az úgynevezett »intézvónyezett saját váltó* érvényes lesz, tekintet nélkül arra a körülményre, hogy a teljesítés helye különbözik-e a kiállítás helyétől; mert nincs semmiféle elfogadható alapja annak, hogy a törvény megtiltsa a kibocsátónak a telep helyén levő fióküzletre való intéz vény ezóst, amikor viszont a más helyen levő fióküzletre nézve érvényesnek ismeri el azt. A 3. bekezdés kimondja, hogy a váltó harmadik személy számlájára is kibocsátható. A mi jogunkban ennek eddig sem állott semmi az útjában. Külön kimondása a francia jog szabályaira tekintettel volt szükséges. 4. cikk. Az Egységes Szabályzat értelmében (21. cikk 2. bek., 51. cikk 1. bek. és 79. cikk 2. bek.) nemcsak azokat a váltókat kell telepített váltóknak minősíteni, amelyek az intéz vény ezett lakóhelyétől különböző más helyen fizetendők (Vt. 24. §.), hanem azokat is, amelyek bár ugyanazon a helyen, de az intézvényezettől különböző harmadik személynél fizetendők. O, ClfCfC. Szemben a Vt. 3. §-ának 2. pontjában foglalt azzal a rendelkezéssel, hogy »ha az összegen felül járulékok köttetnek ki, az ily kikötés nem létezőnek tekintetik«, az Egységes Szabályzat megtekintésre vagy megtekintés utáü bizonyos időre fizetendő váltóknál érvényesnek minősíti a kamat-kikötést. E rendelkezés alapjául a tengerentúli kereskedelemben kifejlődött annak a szokásnak figyelembe vétele szolgált, amely szerint a vételárat csakis az árú megérkezésekor fizetik ós a megérkezés idejéig az eladónak kamat jár Minthogy ilyen esetekben az eladó a váltó kiállításakor nem tudhatja határozottan az árú megérkezésének idejét és így nem áll módjában a kamatot már előzőleg is a váltó összegébe felvenni, ezért kamatozó megtekintésre szóló váltót kénytelen kibocsátani. A meghatározott időben esedékes váltóknál viszont mi sem akadályozza a kamatoknak a váltóösszeghez való hozzáadását; ezeknél a váltóknál tehát a kamat kikötésének megengedése nem indokolt. Ha ilyen váltókban mégis kamatot kötnek ki, e kikötés nem létezőnek tekintendő ezután is. A kamatszámítás kezdő időpontjára nézve mindenekelőtt a váltóban erre vonatkozóan kitett időpont az irányadó, ilyennek hiányában pedig a kiállítás ideje. 6—8. cikkek. Ezek a cikkek lényegükben azonosak a Vt. 4., 2. és 105. §-aival. 9. cikk. Az 1. bekezdés, hasonlóan a Vt. 7. §-ához, kimondja, hogy a kibocsátó a váltó elfogadásáért és kifizetéséért felelős. Eltér azonban jelenlegi jogunk 117