Képviselőházi irományok, 1910. XXXV. kötet • 904-957. sz.

Irományszámok - 1910-904. A m. kir. állami számvevőszék jelentése a törvényhozás által engedélyezett évi hitellel szemben (1912. LXVI. t.-czikk) az 1913.számadási év II. negyedében előfordult túl kiadások-, előirányzatnélküli kiadások- és hitelátruházásokról

84 904 szám, Indokolás a földmívelésügyi ministernek 1913. évi augusztus hó 27-én 8.352/eln. szám alatt az állami számvevőszékhez intézett átirata szerint: A) Rendes kiadások. VI. fejezet. 10. czímhez. (Földmívelésügyi ministeriumi nyugdíjak.) A kimutatott 182.401 K 34 f ujabb túlkiadásnak oka, a mellett, hogy a szükséglet az előirányzat szerkesztése alkalmával a dolog természetéből folyólag, miután a nyugdíjazások bekövetkezésének mérvét előre látni nem lehet, pontosan nem állapitható meg, főleg abban rejlik, hogy az 1912. évi LXV. t.-czikken alapuló ellátásokat, különösen pedig a fent idézett t.-czikk 81. §-ának rendelkezései értelmében járó özvegyi nyugdíjemelést a hitelre való tekintet nélkül utalványozni kellett. XX. fejezet. 1. czímhez. (Központi igazgatás.) A 3. ^Behajthatatlanná vált fizetési előlegtéritmények végleges elszámolása« rovaton kimutatott 87 K 50 f előirányzat nélküli kiadás egy elhalt tisztviselő után az átfutó kezelésben nyilvántartott, de behajthatatlanná vált fizetési elölegtéritmény kiegyenlítésére fordíttatott. Ezen összeg megfelelő fedezet hiányában az állami számvitelről szóló 1897. évi XX. t.-cz. végrehajtása tárgyában kiadott utasítás 131. § a értelmében előirányzat nélküli kiadásként számoltatott el, mi által a hátralékos kincstári követelés végleges kiegyenlítést nyert. 2. czímhez. (Állami erdők.) Az 1. »Személyi járandóságok« rovatnak 7. »Családi pótlékok« alrovatán kimutatott 2.966 K 67 f újabb tulkiadást az idézte elő, hogy az 1912. évi XXXV. t.-czikk értelmében járó családi pótlékot — tapasztalati adatok hiányában — csak átalányösszegben lehetett előirányozni, annak folyósítása azonban — tekintet nélkül a rendelkezésre álló hitelre — a tényleg beállott jogczímeknek megfelelően volt eszközlendő. Az 5. »Behajthatatlanná vált