Képviselőházi irományok, 1910. XXXV. kötet • 904-957. sz.

Irományszámok - 1910-934. Törvényjavaslat a bosnyák-herczegovinai vasuthálózat kiegészítéséről

264 934 szám. hogy a monarchia mindkét államának gazdasági érdekei az építési programm keretében teljesen egyenlő mérvű érvényesülést nyerjenek ós pedig nemcsak az építendő vonalak megválasztásánál, hanem az építési sorrend tekintetóben is. Ez utóbbi ugyanis biztosítja azt, hogy a magyar és osztrák forgalmi érdekek kielégítésére szolgáló egyes vonalak mintegy párhuzamosan egyidejűleg létesüljenek ós • ebből a szempontból az iránt is megállapodás jött létre, hogy a doboj —saraj evői vonal szabványosítását lehetőleg siettetni kell, a minek az a czólja, hogy minél előbb szabványos nyomtávú összeköttetés álljon rendelkezésre az államvasutak törzshálózata és Sarajevo közt a samac— doboj i útirányon. Ekként Bosznia és Herczegovina vasúti hálózatának a fent ismertetett programm szerinti kiépítése — miként az alábbiakból kitűnik —, a magyar állam gazdasági érdekeinek méltányos érvényesülését jelenti ós alkalmas arra, hogy Boszniának minket legközelebbről érdeklő termelő és fogyasztó területeit szorosabban és a szállítási eszközök teherbírási — illetve teljesítőképessége tekintetében is kielégítőbb módon kapcsolja a magyar szent korona országaihoz. A tervbe vett új vonalak kiépítése ós egyes üzemben levő keskeny nyomtávú vonalaknak rendes nyomtávú vonalakká alakítása a földrajzi helyzetből kifolyólag tagadhatatlanul két érdekkörre osztja az annektált tartományokat ós pedig a Boszna-völgyétől keletre és nyugatra eső körökre. A keleti érdekkör — beleszámítva az elválasztó vonalnak — a Bosznia fővárosához vezető főközlekedési érnek szabványos nyomtávra való alakítását is, az országos érdekek mellett főleg magyar vonatkozású, a nyugati érdekkör vasúti hálózatának kiépítése pedig főleg Ausztria érdekeinek szolgál. A keleti — tehát a magyar érdekkörbe első sorban a samac—doboji vonal megépítése és a doboj—sarajevoi keskeny nyomtávú vonal átépítése tartozik, de ide számitható még az országos érdekek szempontjából fontos tuzla - brcka—rácai vasút létesítése és végül a doboj—tuzlai vonal szabványosítása; a nyugoti osztrák érdekkörbe pedig a banjaluka—jajcei vonal megépítése, a jajce—btigojnoi vonal szabványosítása, a bugojno—rámái vonal létesítése és a ráma—mostari vonal átépítése s végül a bugojno—arzanoi vonal kiépítése sorozható. A samac—doboji újonnan építendő vonal forgalompolitikai szempontból kiváló fontossággal bír Magyarországra nézve abból kifolyólag, hogy Sarajevo ós Budapest között a ma meglevő bródi útiránynyal szemben jelentékeny útröviditést fog eredményezni, E mellett e vonal vidéke gazdag őstermelési forrásaira való tekintettel gazdasági szempontból is az annektált tartományok egyik legértékesebb részét képezi. A szóban levő vonal a Boszna-Samacon létesítendő állomásból kiindulólag a Boszna-folyóval nagyjában párhuzamosan Crkvina ós Milosevac irányában a Száva völgyén vezettetnék ós csak Modric mellett érné el a hegységet, a honnan a helyenként elég szűk és erdős Boszna völgyében a folyó jobb partján haladna Brijestovo, Bergula, Kozuch ós Grabska községek érintésével. Doboj állomásig. A kérdéses — mintegy 62 kilométer hosszú vonal I. rangú fővasútkónt építtetnék. A pálya legnagyobb emelkedése, illetve esése 5°/oo volna, a legélesebb kanyarulat sugara pedig 300 méterben állapíttatnék meg. A vonalon Boszna—Samac és Doboj állomásokon kívül 6 állomás létesíttetnék, Felemlítendő, e helyt, hogy abból a czélból, miszerint a samaó—doboji