Képviselőházi irományok, 1910. XXXV. kötet • 904-957. sz.

Irományszámok - 1910-922. A képviselőház közigazgatási bizottságának jelentése a községi és körjegyzők, valamint a segédjegyzők illetményeinek szabályozásáról szóló törvényjavaslat tárgyában

228 . 922. szám. Ott, a hol a község minden tagját egyenlően érdeklő rendes közigazgatási költségek fedezése céljából kivetett községi pótadó utolsó három évi (1911—1913.) átlaga 20°/o-on alul marad, a kiegószitést addig a határig, a meddig az a pótadónak 20°/o-on felül való emelése nélkül lehetséges, a község (községek) köteles foganatositani. Ily helyeken az állami kiegészítés csak ennek az összegnek évi 2.000, illetőleg 1.400 koronáig való felemelésére szorítkozik. A pótadó-átlag kiszámításánál a hasznothajtó befektetésekre (ingatlanvétel, üzemek létesítése stb.) tett kiadásokat le kell vonni. A községi kiegészítés kérdésében a törvényhatóság belügymisteri jóváhagyás mellett határoz. A pótadóban később beálló változás sem az állami, sem a községi kiegészítés mórtékére nincs befolyással. 5. §. A jelenlegi alapilletmények összegének a fizetóskiegészités szempontjából való megállapításánál számításba kell venni: a) a község (községek) által adott készpénzfizetést, személyi pótlékot és az 1914. évi január hó 1-én túl terjedő hatálylyal adott drágasági pótlókot; b) az állam által az 1904 : XI. t.-c. alapján adott fizetóskiegészitóst ós korpótlókot; c) az 1904:

XI. t.-c. 6. §-a alapján járó személyi pótlókot; d) a jegyzői és a segédjegyzői javadalmazás esetleges kiegészítő részét alkotó községi ingatlanok haszonélvezetének s az ezen ingatlanok megművelése körül esetleg teljesített szolgálmányoknak pénzbeli egyenértékét; e) a község (községek) által adott terményjárandóságok pénzbeli egyenértékét. A község által adott vagy az 1904: XI. t.-c. 6. §-a alapján járó személyi pótlókot akkor is számításba kell venni, ha az a nyugdíjba nem volt beszámítható. Az alapilletmények összegének megállapításánál a természetben adott lakáson felül a házi kert haszonélvezetének pénzbeli egyenértéke is számításon kívül marad. .... '- . e.§. : ' ; A jegyzői és a segódjegyzői javadalmazás esetleges kiegészítő részét alkotó községi ingatlanok haszonélvezetének, úgyszintén a jegyző és segédjegyző részére a községtől járó terményjárandóságoknak (életneműek, fa, jószágtartás stb.) pénzbeli egyenértékét közsógenkint meg kell állapítani mindazokon a helyeken, a hol a jegyzőnek a községtől (községektől) kapott javadalmazása az évi 2.000, a segódjegyzőnek ugyancsak a községtől (községektől) kapott javadalmazása pedig az évi 1.000 koronát eléri vagy meghaladja. A becslést a főszolgabíró elnöklete alatt négy tagból álló bizottság foganatosítja, a melybe két tagot a törvényhatóság választ, két tagot pedig a főispán nevez ki, lehetőleg annak a járásnak területéről, a melyben az ingatlan fekszik. A becslés alapja az ugyanazon községben hasonló minőségű ingatlan után elérhető haszonbér, levonva abból az összes adókat, s hozzáadva a