Képviselőházi irományok, 1910. XXXV. kötet • 904-957. sz.

Irományszámok - 1910-921. A képviselőház pénzügyi bizottságának jelentése az 1914. év első felében viselendő közterhek és fedezendő állami kiadásokról szóló 902. számú törvényjavaslat tárgyában

218 921. szám. 921. szám. A képviselőház pénzügyi bizottságának jelentése az 1914. év első felében viselendő közterhek és fedezendő állami kiadásokról szóló 902. számú törvényjavaslat tárgyában. Tisztelt Képviselőház! A pénzügyminister úr folyó évi október 30-án állami háztartásunk állapotának ismertetése mellett beterjesztette a képviselőháznak a jövő óv első felére tervezett költségvetését. Féléves költségvetésre volt szükség azért, mert az 1913. évi XXVI. t.-cz. az állam számadási évét július 1-ére helyezte át és igy a következő teljes évi költségvetés hatálya 1914. július 1-től 1915. június 30-ig fog terjedni. Az igy be nem töltött fél esztendő államháztartási rendjét kivánja megállapitani a ministeri javaslat. Ha feltesszük azt a kérdést, hogy ez a törvénytervezet voltaképen költségvetés, indemnitás vagy felhatalmazási törvóny-e, azt a feleletet nyerjük, hogy a pénzügyminister javaslata a pénzügyek szempontjából egy indemnitás, a mely felhatalmazási törvény alakjában jelenik meg azzal a különbséggel, hogy a beruházások tekintetében nem tarthatta magát a most félévvel meghosszabbitandó 1913. évi költség-vetéshez, hanem egy újabb beruházási programmot ad. Mindjárt le kell szögeznünk itt a bizottságnak azt az állásfoglalását, mely szerint a jelen körülmények között ez volt a legalkalmasabb forma az áthidalás megszerkesztésére, nemcsak azért, mert legáttekinthetőbb és a legsimábban keresztülvihető módja a megoldásnak, hanem azért is, mert bizottságunk teljesen osztozik a törvényjavaslat indokolásában foglalt és a pénzügyminister úr által a képviselőházban megismételt abbeli programmjában a kormánynak, mely szerint gondoskodni kivánt arról, hogy az állami beruházások az 1914. óv első felében az eddigi ütemben legyenek folytathatók, mert egy egyszerű indemnitás új beruházások nélkül a munka ós kereseti alkalmak oly csökkenését vonná maga után, mely különösen a jelenlegi közgazdasági helyzetben káros kihatású lenne és magukra az állami üzemekre is zavarólag hatna.