Képviselőházi irományok, 1910. XXXV. kötet • 904-957. sz.
Irományszámok - 1910-904. A m. kir. állami számvevőszék jelentése a törvényhozás által engedélyezett évi hitellel szemben (1912. LXVI. t.-czikk) az 1913.számadási év II. negyedében előfordult túl kiadások-, előirányzatnélküli kiadások- és hitelátruházásokról
904. szám. 103 2. czímhez. (Országos közoktatásügyi tanács.) A 3. »Közoktatási intézetek látogatása alkalmával felmerült munkadíjak« rovaton kimutatott 768 K előirányzat nélküli kiadás oka az, hogy jóllehet, a közoktatás ellenőrzése ezéljából történt fővárosi kiküldetések alkalmával a kiküldött részére a fennálló szabályok értelmében napidíj érvényesíthető nem volt, mégis tekintettel arra, hogy sok esetben a kiküldöttnek oly jelentékenyebb teendői merülnek fel, melyek rendes hivatalos tendőin illetve kötelességein kivül esnek, méltányosnak látszott az illető részére a napidíjnak megfelelő összegű munkadíjat engedélyezni. 4. czímhez. (Budapesti egyetemi klinikák.) Az 1. Személyi járandóságok« rovatnak 6. »Családi pótlékok« alrovatán felmerült 4.161 K 47 f újabb túlkiadás az 1912. évi XXXV. t.-czikken alapuló igények kielégítése folytán, illetőleg abból származott, hogy az igény alapját képező családi viszonyokat a költségelőirányzat szerkesztésekor előre látni nem lehetett, annál kevésbé, mert az igényjogosultság szempontjából több elvi kérdés az előirányzat szerkesztésekor nem volt még megoldva s azóta — csaknem kivétel nélkül— kedvező értelemben oldatott meg, ami szintén hozzájárult a többlet emelkedéséhez. 12. czímhez. (Tankerületi főigazgatóságok,.) Az 1. »Személyi járandóságok« rovatnak 1—4. »Fizetések, lakpénzek stb.« alrovatain mutatkozó 303 K 28 f .újabb túlkiadást az okozta, hogy a tankerületi főigazgatóságnak ügyforgalmához képest az irnoki állások száma csekély s mivel kivánatos volt, hogy esküt tett tisztviselők végezzék ott a munkát, két tanár szolgálattételre berendeltetett, a kiknek illetményeiről ezen czím keretében költségvetésileg gondoskodva nem volt, 14. czímhez. (Felekezeti, törvényhatósági és Mzségi középiskolák segélyezése.) Az 1912. évi LXVI. (költségvetési) törvény értelmében e czím 1—5. rovata rovata között az átruházási jog engedélyezve lévén, az ez alapon a folyó számadási év II. negyede végéig együttesen kimutatott 70.663 K 18 f túlkiadás a közetkezőképen alakult: a 3. Felekezeti, törvényhatósági és községi középiskolai igazgatók és tanárok részére engedélyezendő pótlékokra« rovaton a túlkiadás 111.159 K 98 f, az 1., 2. és 5. rovaton a megtakarítás . . . . . . 40.496 » 80 » mutatkozik tiszta túlkiadás mint fent ..... 70.663 K 18 f. Ebből levonva az 1913. számadási év I. negyede végével kimutatott és annak idején már megokolt . . . . . 59.729 K 52 » túlkiadást, az újabb túlkiadás'.. . . . . .' . . . . . 10.933 K 66 f. Ezen túlkiadás oka abban rejlik, hogy a felekekezeti középiskolák igazgatói és tanári személyzete az intézetek fentartói s ezek jellege szerint tizenkét csoportba vannak beosztva, amelyek külön-külön statust képeznek, aminek következménye az, hogy az azokban előálló változások s ezzel kapcsolatos előléptetések előre pontosan meg nem állapíthatók, ami elkerülhetetlenné teszi a megállapított előirányzat túllépését is. Hozzájárult az előirányzat túllépéséhez az a körülmény is, hogy egyes szerzetes rendek (Szent Benedek-rendiek, czisztercziták) akiknek tanárai eddig fizetéskiegészitésben nem részesültek, szintén kértek fizetéskiegészitést, amit az egyenlő elbánás elve alapján megtagadni nem lehetett, Eddig a felekezeti tanárok statusában az igazgatók és tanárok együttesen voltak összefoglalva, míg ezzel szemben az állami középiskoláknál az igazgatók külön statust képeznek. Minthogy a felekezeti tanárok fizetéskiegészitésénél ugyanazok az elvek voltak az irányadók, mint az állami tanárok fizetésrendezésénél, az igazgatók a tanári
