Képviselőházi irományok, 1910. XXXIV. kötet • 887-903. sz.

Irományszámok - 1910-890. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése az egységes bírói és ügyvédi vizsgáról szóló 888. számú törvényjavaslat tárgyában

86 890. szám Melleidet a 890. számú irományhoz. Törvényjavaslat az egységes bírói és ügyvédi vizsgáról. (Az igazságügyi bizottság szövegezése szerint) 1. A vizsga és előfeltételei. A gyakorlati bírói vizsgálat ós az ügyvédi vizsga helyébe a jelen törvényben szabályozott egységes bírói és ügyvédi vizsga lép. A vizsga tárgyai: a magánjog és a büntetőjog anyagi ós alaki részének összes ágai, nevezetesen az általános polgári, az úrbéri és a telekkönyvi jog, a kereskedelmi-, a váltó-, a csőd- és a bányajog, a polgári peres ós nem peres eljárás, a büntetőjog és a bűnvádi eljárás; úgyszintén a magyar közjog, valamint a közigazgatási és a pénzügyi jognak azok a szabályai, amelyeknek ismerete a bírói ós az ügyvédi hivatáshoz szükséges. A vizsga Írásbeli és szóbeli. A szóbeli vizsga nyilvános. A vizsga nyelve a mag}w. Fiume városára és kerületére nézve a fennálló gyakorlat érintetlenül marad. 3 §• Vizsgára csak azt lehet bocsátani, aki: 1. a jogi és államtudományi tanulmányok szabályszerű befejeztével belföldi tudományegyetemen a jogtudori oklevelet megszerezte és ez után 2. legalább három éven át joggyakorlaton volt. Aki a jog- ós államtudományi szakban mint egyetemi vagy jogakadémiai nyilvános rendes vagy rendkívüli tanár belföldön három éven át működött és az 1. pontban megkívánt kelléknek megfelel, azt vizsgára kell bocsátani akkor is, ha nem volt joggyakorlaton. E kellékek alól felmentésnek helye nincs. • A joggyakorlat idejét a fegyelmi bíróság meghosszabbíthatja (16. §.).