Képviselőházi irományok, 1910. XXXIV. kötet • 887-903. sz.

Irományszámok - 1910-890. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése az egységes bírói és ügyvédi vizsgáról szóló 888. számú törvényjavaslat tárgyában

890. szám. «. 83 A 18.' §-hoz. A bizottság a 18. §-nak elvileg helyes intézkedését szabatosabban kívánta szövegezni, két irányban először hogy ne legyen kétséges az, hogy az ügyvédnél töltött kötelező joggyakorlat idejét a nyugdíjigény szempontjából akkor is beszámítható időnek kell tekinteni, ha az ügyvédi joggyakorlatból a jelölt nem lépett azonnal a nyugdíjra jogosító közhivatali alkalmazásba, hanem az ügyvédi joggyakorlat abbanhagyása és a közhivatali alkalmazás kezdete között harminc napot meg nem haladó megszakítás van, minthogy a nyugdíjtörvény 15. §-ának a) pontja szerint az ilyen megszakítás a szolgálati idő folytonosságának számításánál nem tekinthető megszakításnak. Másodszor a javaslatnak szövege nem egészen szabatos annyiban, amennyiben az ellátásra jogosító alkalmazásról beszól, holott a nyugdíjtörvény szerint a szolgálati idő folytonossága szempontjából az oly alkalmazáshoz való csatlakozás is elegendő, amely mint például a díjtalan gyakornoki szolgálat ellátásra ugyan nem jogosít, de a szolgálati időbe beszámítható. Ehhez képest a bizottság a 18. § helyett a következő szöveget ajánlja: »Az 1912 : LXV. t.-c. szerint járó ellátások szempontjából az ügyvédnél töltölt időből egy évet beszámítható szolgálati időnek kell tekinteni, féltéve, hogy az ügyvédnél töltött joggyakorlat megszakítás nélkül vagy harminc napot meg nem haladó megszakítással csatlakozott oly alkalmazáshoz, amelynek idejét az idézett törvénycikk szerint be lehet számítani.« A 19. §-hoz. Habár a bizottság abban a véleményben van, hogy az egységes vizsga céljára az egységes színvonal fenntartása érdekében egy bizottság szervezése kívánatosabb volna is, mégis nem zárkózhatott el azon méltánylást érdemlő tekintetek elől, amelyek amellett szólanak, hogy Marosvásárhelyen is, ahol ezidőszerint is külön ügyvódvizsgáló bizottság működik, bizottság szerveztessók. Kívánatosnak tartja azonban a bizottság, hogy különösen az utóbbi helyen módjában álljon az igazságügyi kormánynak, a vizsgáló bizottságot akként összeállítani, hogy az ne szorítkozzék kizárólag helybenlakó szakfórfiakra, hanem másutt lakó tágokkal is kiegészíthető legyen. Erre való tekintettel és azért is, mert az igazságügyi bizottság nem talált eléggé súlyos okot arra nézve, hogy az ügyvédvizsgáló bizottság jelenleg fennálló szervezetére vonatkozó szabályok lényegesebben módosíttassanak, a javaslat 19. §-ának a vizsgáló bizottság összeállítására vonatkozó rendelkezéseit bizonyos irányban módo* sítandónak találta. A javaslat ugyanis kimondja ugyan, hogy a vizsgálóbizottság tagjainak felerészben a budapesti, Marosvásárhelyen a marosvásárhelyi ügyvédi kamara választmánya részéről kijelölendő ügyvédekből kell állania, azonban erre nézve a kamarának csakis kijelölési jogot ad, eltérőleg az ügyvédi vizsga tekintetében ma fennálló állapottól, mely szerint az ügyvédtagokat ma a kamara nemcsak kijelöli, hanem mégis választja. Erre nézve a fennálló állapotot a bizottság továbbra is fenntartandónak találta. Ezzel szemben azonban indokoltnak találta a bizottság azt, hogy az elnök ós az elnökhelyettesek kinevezésénél az igazságügyminiszter ne legyen kötve korlátokhoz s nevezetesen joga legyen elnökké és elnökhelyettessé oly ügyvédet is kinevezni, akit az ügyvédi kamara választmánya a bizottság tagjává meg nem választott.