Képviselőházi irományok, 1910. XXXIV. kötet • 887-903. sz.

Irományszámok - 1910-888. Törvényjavaslat az egységes bírói és ügyvédi vizsgáról

72 888. szám. ból értékes ismeretek megszerzését tette lehetővé, amit különösen a gyári, közlekedési vállalatoknál ós pénzintézeteknél töltött szolgálat tekintetében általánosságban alig lehet eleve megállapítani. E részben a beszámítás kérdésében az illető hivatal hatáskörének s az említett vállalatok és pónzinté- . zetek üzletkörének és egyéb viszonyainak, valamint a jelölt szolgálata minőségének figyelembevételével a vizsgára bocsátás alkalmával a vizsgálóbizottság fog határozhatni. 2. A joggyakorlat. A 6—18. §-hoz. A joggyakorlatnak a fentebb érintett általános szempontokból folyó részletes szabályai, amelyeket még a 28. §-ban tervezett felhatalmazás alapján kiadandó rendelet fog kiegészíteni, tüzetesebb megokolásra nem szorulnak. A bírósági joggyakorlat megengedése, vezetése ós irányítása, valamint a gyakorlatra lépőknek az egyes bíróságok között való szétosztása a kir. ítélőtáblai elnökök kezében fog összpontosulni, akikhez a bírósági joggyakornokok tekintetében ez ma is tartozik. A joggyakorlat teljesítésének módozatai kényszerítő szabályokkal úgy vannak megállapítva, hogy megtartásuk a vizsgárabocsátás előfeltételei közé fog tartozni. Ezért szükséges azokat magában a törvényben megállapítani. A javaslat (7. §. utolsó bekezdése) a kötelező bírósági joggyakorlatnak egyfolytában való eltöltését kívánja meg, mert ennek a joggyakorlati időnek az elsőfolyamodású bíróságok ós az egyes ügyszakok között való célszerű beosztása csak így valósítható meg." A kötelező ügyvédjelölti joggyakorlatról a javaslat (13. §.) csak a teljesség kedvéért ós csakis a vizsga előfeltételei szempontjából rendelkezik; egyebekben tüzetesebb szabályozását az ügyvédi rendtartásnak hagyja fenn. Minthogy a fennálló ügyvédi rendtartás szerint jelenleg kétségek merültek fel arra nézve, hogy az ügyvédjelölti gyakorlat az ügyvédhez való belépés, a kérvénynek a lajstromba való bejegyzés végett a kamarához történt benyújtása vagy a bejegyzés teljesítésének időpontjától számít-e, ebben a kérdésben a javaslat a közjegyzőjelölti gyakorlatra nézve az 1886 : VII. t.-c. 2. §-ának utolsóelőtti bekezdésében megállapított szabállyal egyezőleg akként rendelkezik, hogy ha a kamara a jelöltet a lajstromba felveszi, a bejegyzés hatálya a kérvény benyújtásának napjától kezdődik (13. §. utolsó bekezdése). Minthogy

1 a javaslat szerint a birói pályára lépőkre nézve is az ügyvédjelölti ioggyakorlat kötelezővé lesz, rendelkezni kellett arról is, vajjon a kötelező ügyvédi joggyakorlat ideje a köztisztviselők ellátási igényei szempontjából beszámítható szolgálati időnek tekinthető-e. A javaslat 18. §-a, tekintettel arra, hogy a különben is igen súlyos feltételekhez kötött bírói szolgálatot nem lehet kedvezőtlenebb elbánásban részesíteni, mint más közszolgálatot, az annak előfeltételéül megkívánt ügyvédi joggyakorlat idejét az ellátás kiszabásának alapjául szolgáló közszolgálatba beszámítható szolgálati időnek nyilvánítja azon feltétel alatt, ha az ellátásra jogosító közszolgálati alkalmazáshoz a nyugdíjtörvény szabályainak megfelelően közvetlenül (1912: LXV. t.-c. 15. §.) csatlakozott, nem tévén különbséget abban a tekintetben,.