Képviselőházi irományok, 1910. XXXIV. kötet • 887-903. sz.
Irományszámok - 1910-888. Törvényjavaslat az egységes bírói és ügyvédi vizsgáról
64 888. szám. Melléklet a 888. számú irományhoz. Indokolás az egységes bírói és ügyvédi vizsgáról szóló törvényjavaslathoz. \ i. Általános indokolás I. A gyakorlati jogi pályák s nevezetesen a bírói, az ügyészi ós az ügyvédi pálya céljára ezidőszerint két különböző gyakorlati képesítő vizsga van szervezve: a gyakorlati bírói vizsgálat és az ügyvédi vizsga. Az ügyvédi vizsga, melynek szabályai az 1874: XXXIV. törvénycikkbe foglalt ügyvédi rendtartás 4—6., 11—14. és 108. §-án, az 1907:XXIV. t.-c. 1. §-án és az 1912: VII. t.-c. 2 §-án alapulnak, az ügyvédség gyakorlásának egyik törvényes előfeltétele; képesítő ereje azonban nem szorítkozik kizárólag az ügyvédi pályára, mert nem csak a bírói és az ügyészi pályára nézve megállapított gyakorlati bírói képesítő vizsgálatot, hanem minden más jogi képesítő vizsgát pótol, amely a jogi képesítéshez kötött pályákra nézve meg vaD állapítva. Ezzel szemben az 1874: XXIV. törvénycikknek egyes még hatályban levő rendelkezésein, az 1891:XVII. t.-c. 17—21. §-ain ós az 1912: VII. t.-c. 1. §-án alapuló gyakorlati bírói vizsgálat, jóllehet ugyanazokat a jogi tárgyakat öleli fel, mint az ügyvédi vizsga, csupán a bírói és az ügyészi pályára képesítő vizsga gyanánt van szervezve; s bár képesítő ereje ezenfelül egyes más állásokra is, például a kir. közjegyzői állásra (1886: VII. t.-c. 1. §. c. pontja), a községi jegyzői állásra (1900: XX t.-c. 3. §. 3. bekezdése) s az igazságügyi miniszteri fogalmazói szakba tartozó állásokra (1883:1. t.-c. 5. § 1. pontja) ki van terjesztve, hatálya lényegesen szűkebb körű az ügyvédi vizsgáénál, amennyiben nevezetesen az ügyvédi pályára nem képesít. Az ítélőbírói és az ügyvédi képesítésnek ez a megkülönböztetése igazolható alappal nem bir. Nyilvánvaló, hogy az ítélőbírói ós az ügyészi álláshoz sem lehet elegendő csekélyebb jogi képzettség, mint amelyet az ügyvédi pálya megkíván. De az amahoz szükséges jogászi képzettség általános iránya és jellege sem lehet
