Képviselőházi irományok, 1910. XXXIV. kötet • 887-903. sz.

Irományszámok - 1910-887. Törvényjavaslat az esküdtbíróság előtti eljárásra és a semmisségi panaszra vonatkozó rendelkezések módosításáról

6 ^ 887. szám. rozatot, amelynek alapján a vádlottat fel kellene menteni, a bíróság a további eljárást felfüggeszti és az ügyet indokolás nélkül hozandó határozattal később tárgyaló esküdtbíróság elé utasítja, vagy indokolt előterjesztést tesz a kir. Kúriának az iránt, hogy a Bp. 29. §-a alapján más esküdtbíróságot küldjön ki. Ily határozatot csak hivatalból és csak az ítélet kihirdetéséig szabad hozni, még pedig a vádlott terhére csak a bíróság valamennyi tagjának hozzájárulásával. A feleknek nincs joguk ily határozatot indítványozni/Ellene perorvoslatnak nincs helye. Ha az eljárás több önálló bűncselekmény miatt, vagy több vádlott ellen folyik, a fennebb megjelölt esetben az új esküdtbíróság elé csak azt a bűncselekményt és csak azt a vádlottat szabad utasítani, amely bűncselekményre és amely vádlott terhére vagy előnyére az esküdtszék a bíróság nézete szerint tévedett. Ha a bíróság az ügyet később tárgyaló esküdtbíróság elé utasítja, a következő ülésszakra, sürgős esetekben a folyó ülésszak végére új főtárgyalást kell kitűzni. Ebben az eljárt bíróság esküdt tagjai nem vehetnek részt. Az új esküdtszék határozata alapján a bíróság köteles ítéletet hozni s ennél az új esküdtszék határozatát venni alapul. De oly esetben, ha az esküdtek a korábbi határozat meghozatalában a bíróság nézete szerint a vádlott terhére tévedtek, a bíróság csak akkor szabhat! ki a korábbi esküdtszók határozata alapján megállapítható büntetésnél súlyosabbat, ha a Bp. rendelkezései szerint a megsemmisített ítélet jogerőre emelkedése esetében a vádlott terhére új rafel vételnek lett volna helye. 21. §, A bíróság tanácskozása után az elnök a szabadlábon levő vádlottat behívatja, a letartóztatott vádlottat pedig elővezetteti. Ha a bíróság a 20. §. első bekezdését nem alkalmazza, az elnök a . vádlott előtt felolvastatja a jegyzővel az esküdtek végleges határozatát. A 20. §. első bekezdésének esetében a vádlott előtt a bíróság határozatát kell felolvastatni. • 22. §. Ha az esküdtek akár a ténykérdésre, akár a jogkérdésre, amelyet a bíróság az 5—8. §-ok értelmében feltett, nemmel válaszoltak, vagy ha a beszámítást kizáró, vagy a büntethetőséget megszüntető okról feltett kérdésre (9. §.) a vádlottnak kedvező választ adtak, a bíróság a vádlottat ítélettel felmenti. Felmenti a bíróság a vádlottat akkor is, ha a törvény arra a tettre, amelyet a vádlott az esküdtek határozata szerint elkövetett, nem állapít meg büntetést, vagy ha a bíróság olyan okot fogadott el valónak," amely a beszámítást kizárja (9. §. iiarmadik bekezdése). 23. §. A 18. §. esetében első sorban a vádló terjeszti elő indítványát a bűnösség és az alkalmazandó büntetési tétel tárgyában, azután a sértett