Képviselőházi irományok, 1910. XXXIV. kötet • 887-903. sz.
Irományszámok - 1910-895. Törvényjavaslat a községi és körjegyzők, valamint a segédjegyzők illetményeinek szabályozásáról
176 895. szám.' kérelmezett, a községi közigazgatás szervezeti reformja előtt, egy ideiglenesnek szánt rendezés keretében elvi okokból nem lehet megvalósitani. Annak pedig nagy pénzügyi nehézségek állják útját, hogy a családi pótléknak egyébként helyes és móltányos intézménye a jegyzői karra kiterjesztessék. E tekintetben meg kell jegyezni különben, hogy a többi közalkalmazottaknak is vannak olyan csoportjai, a melyeknek családi pótlókáról az állam nem gondoskodott. így mig a vármegyei alkalmazottakra nézve ezt az 1904 : X. t.-cz. 15. §-ának rendelkezése következtében meg kellett tennie, addig már a városokban nem vállalta magára az állam ezt a terhet, hanem az 1912 : LVIII. t.-cz. magokat a városokat kötelezte a családi pótlék megfelelő rendszeresítésére. A községekkel szemben azonban az ilyen kötelezés nem lenne lehetséges. A községi ós hitfelekezeti tanitók és a lelkészek sem részesülnek családi pótlókban. S nem lehet feledni a magánmunkálatokból származó jövedelmet, a melyet a jegyzők más közalhalmazottakkal szemben élveznek, s amely a családi pótlók hiányát legalább is ellensúlyozza. A családi pótlék kérdése különben a községi szervezeti reform megalkotása s a jegyzői állásnak esetleges államositása alkalmával kerülhet végleges döntés alá. Az alapilletmények megállapítása tekintetében a törvényjavaslatban tervezett ós a jegyzők országos egyesületének utolsó emlékiratában óhajtott rendezés között a különbség csekély, a mennyiben az emlékirat a jegyzők számára 400, a segódjegyzők számára pedig 200 koronával kivánt többet kezdőfizetés gyanánt; a korpótlókokkal emelkedő fizetés maximális összege pedig — az egyesület kivánsága szerint — a jegyzőknél midössze 200 koronával lenne magasabb, mig a segédjegyzőknól teljesen azonos. Ezért abban a reményben terjesztem e javaslatot az országgyűlés elé, hogy az abban foglalt ideiglenes rendezés minden elfogulatlan birálót ki fog elégiteni. A jegyzői karnak azok a régi kívánságai, a melyek a jegyzőnek közszolgálati helyzetére (u. n. közjogi állására) vonatkoznak, s a melyeknek jogosságát nemcsak a jegyzői szolgálat, hanem a közigazgatás általános érdekei szempontjából is készséggel elismerem, nem kerülhetnek sorra ez időszeriűt, mert olyan kórdóseket érintenek, a melyeket a községi közigazgatás szervezeti reformja előtt s attól elválasztva nem lehet helyesen megoldani. Ugyanez áll a nyugdíjügynek s ennek keretében az állami és törvényhatósági szolgálattal való nyugdijviszonosságnak tervbevett szabályozásáról is, bár a nyugdijügy tekintetében már ennek a törvényjavaslatnak 9. §-a is nevezetes haladást jelent. Azonban remélhetőleg ezeknek a fontos kérdéseknek rendezése sem várat soká magára, mert a kormány el van határozva a törvényhatósági és községi közigazgatás szerves reformjának mielőbbi megvalósítására. A törvényjavaslat pénzügyi kihatása tekintetében a következőket van szerencsém megjegyezni; Az összes jegyzők fizetésének 2.000 koronáig való kiegészítéséből az államkincstárt terhelő rész összesen . . . . . 1,735.405 K. A jegyzők 5 óvenkint ismétlődő legfeljebb hat 200 koronás korpótlókára szükséges. 1,208.600 » Az összes segódjegyzők fizetésének 1.400 koronáig való kiegészítésére szükséges 759.& 34 » Végül a segédjegyzők 5 óvenkint ismétlődő legfeljebb hat 100 koronás korpótlékára szükséges 225 900 » Az összes szükséglet tehát . . . 3,929.239 K.
