Képviselőházi irományok, 1910. XXXIV. kötet • 887-903. sz.

Irományszámok - 1910-891. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése az esküdtbiróság előtti eljárásra és a semmisségi panaszra vonatkozó rendelkezések módosításáról szóló 887. számú törvényjavaslat tárgyában

112 891. szám. és amely vádlott terhére"•;vagy előnyére az esküdtszék a bíróság nézete szerint tévedett. Ha a bíróság az -ügyet később tárgyaló esküdtbíróság elé utasítja, a' következő ülésszakra, sürgős esetekben a folyó ülésszak végére új főtár­gyalást kell kitűzni. Ebben az eljárt bíróság esküdt tagjai nem vehetnek rész. Az új esküdtszék határozata alapján a bíróság köteles ítéletet hozni s ennél az új esküdtszék határozatát venni alapul. De oly esetben, ha az esküdtek a korábbi határozat meghozatalában a bíróság nézete szerint a vádlott terhére tévedtek, a bíróság csak akkor szabhat ki a korábbi esküdt­szók határozata alapján megállapítható büntetésnél súlyosabbat, ha az új főtárgyaláson oly adatok merültek fel, amelyek alapján a Bp. rendelkezései szerint a vádlott terhére újrafelvételnek lett volna helye. 23.. §. A bíróság tanácskozása után, — ha a helyesbítő eljárásnak (20. és 21. §.) nincs helye, — az elnök a szabadlábon levő vádlottat behívatja, a letartóz­tatott vádlottat pedig elő vezetteti. Ha a bíróság a 21. §. utolsó vagy a 22. §. első bekezdését nem alkal­mazza, az elnök a vádlott előtt felolvastatja a jegyzővel az esküdtek vég­leges határozatát. . , . . . ' A 21. §. utolsó vagy a 22. §. első bekezdésének esetében a vádlott előtt a bíróság határozatát kell felolvastatni. ... • 24. §. Ha az esküdtek akár a ténykérdésre, akár a jogkérdésre, amelyet a bíróság az 5—8. §-.ok értelmében feltett, nemmel válaszoltak, vagy ha a be­számítást kizáró, vagy a büntethetőséget megszüntető okról feltett kér­désre (9. §.) a vádlottnak kedvező választ adtak, a bíróság a vádlottat ítélettel felmenti. Felmenti a bíróság a vádlottat akkor is, ha a törvény arra a tettre, amelyet a vádlott az esküdtek határozata szerint elkövetett, nem állapít meg büntetést, vagy ha a bíróság olyan okot fogadott el valónak, amely a beszámítást kizárja (.9. §. harmadik bekezdése). . . 25. §. A 18. §. esetében első sorban a vádló terjeszti elő indítványát a bűnösség ós az alkalmazandó büntetési tétel tárgyában, azután a sértett nyilatkozhatik magánjogi igénye tekintetében és végül a vádlott és védője egy ízben felszólalhatnak. Az esküdtek határozatát nem szabad bírálat tár­gyává tenniök. Ezután a bíróság ítélet hozása végett a 18. §. szerint választott két esküdttel együtt visszavonul. Büntető ítélet hozatalánál a bíróság a Bp. 327. §-ának szabályai szerint jár el. . • ,

Next

/
Thumbnails
Contents