Képviselőházi irományok, 1910. XXXIII. kötet • 886. sz.

Irományszámok - 1910-886. A polgári törvénykönyv javaslata indokolásának 3-ik és 4-ik része

939-942. §, 79 szolgáltatás tekintetében mint adós is késedelembe, az az adós késedelmére vonatkozó szabályok szerint bírálandó el. Mint az eddigiekből kitűnik, a hitelező késedelmének beállta nem függ attól, hogy a hitelezőt a szolgáltatás el nem fogadása körül terheli-e hiba. A késedelem egyaránt beáll, akár vétkesen mulasztotta el a szolgáltatás elfogadását, akár véletlen eset akadályozta meg benne; csak a következmények súlyosabbak az első esetben. A Tj. tehát az adós késedelmét és a hitelező késedelmét ebben a tekintetben összhangzóan szabályozza. A hitelezői késedelemnek a hitelező vétkességétől független joghatásai általában a következők: a) A késedelem ideje alatt a hitelező viseli a szolgáltatás tárgya tekintetében a kárveszélyt (939, §. 1. bek.). Ez a szabály feltétlenül áll, ha a szolgáltatás tárgya egyedileg van meghatározva és ebben az irányban nyilvánvaló méltányossága mellett indokolásra nem is szorul; ellenben egyedileg meg nem határozott dolog szolgáltatására vonatkozólag arra. az esetre van korlátozva, ha az adós a felajánlott dolgot a hitelező részére őrizetben tartja. Az adós, aki a genus-kötelezettsége teljesítésére felajánlott dologgal ismét a maga érdekében rendelkezik, ezzel eláll attól, hogy kötelezettségét ezen dolog szolgáltatásával teljesítse; tehát nem is szabadulhat fel kötelezettsége alól e dolognak casualis elpusztulása által. Ha az adós a dolognak őrizetben tartását magára terhesnek találja, az 1021. ós köv. §-ok módot nyújtanak neki arra, hogy kötelezettségétől szabaduljon. b) Pénzfizetésre kötelezett adós az elfogadási késedelem ideje alatt kamatot nem köteles fizetni, ha a pénzt a hitelező javára készletben tartja; ellenkező esetben sem köteles magasabb kamatot fizetni, mint amelyet a hitelező, ha az adós a tartozás összegét bírói letétbe helyezi, az államkincstártól kapott volna (940. §.). A Tj. nem találta helyén valónak, hogy az adóst a kamatfizetés alól akkor is teljesen felmentse, ha a pénzt nem tartotta készletben, mert ily esetben ő maga veszi a pénznek időközben hasznát, ennek fejében pedig méltányosan lehet őt legalább azzal a kamattal megróni, amelyet a hitelező, ha az adós az 1021. §-hoz képest jár el, az államkincstártól kapott volna. c) A szolgáltatás tárgyának az elfogadási késedelem idejére eső egyéb hasznaiért az adós csak annyiban felelős, amennyiben a hasznokat tényleg szedte; a hasznok szedése tekintetében tehát gondosságot nem köteles kifejteni (

94L §•)•. d) Minthogy a hitelező rendszerint nincs kötelezve arra, hogy a szolgáltatást elfogadja, annak el nem fogadása miatt kártérítésre sem kötelezhető. Annyiban azonban a Tj. figyelembe* veszi mégis az adós érdekét, hogy a késedelmes hitelezőt felelőssé teszi az adósnak azon költségtöbbletéért, amelyet a szolgáltatás sikertelen felajánlása és a szolgáltatás tárgyának a késedelem ideje alatti őrzése és fenntartása szükségessé tett (942. §.). Egyes esetekben még különös joghatások fűződnek az elfogadási késedelemhez ; ezek az illető helyeken vannak felemlítve. Ellentétben a hitelezői késedelemnek eddig tárgyalt joghatásaival, az adós felelősségének csökkenése a hitelező vétkességétől van feltételezve. Csak ha az elfogadási késedelem a hitelező hibájából állott be, kell az adósnak a késedelem ideje alatt csupán szándékért és súlyos gondatlanságért felelnie (939. §.2. bek.). Ez a szabály ellenképe a 928. §-ban az adós késedelmére nézve felállított szabálynak; az adós felelőssége, amint egyrészt fokozódik, ha ő maga vétkes a késedelemben, úgy másrészt enyhül, ha a