Képviselőházi irományok, 1910. XXXIII. kötet • 886. sz.

Irományszámok - 1910-886. A polgári törvénykönyv javaslata indokolásának 3-ik és 4-ik része

2 707—708. §. is megfelelő pénzbeli kártérítést — elégtételt — követelhet, a kötelem tehát, ha eredetileg vagyoni értékkel nem biró szolgáltatásra irányult is, a 885. §-hoz képest pénzbeli követeléssé változhatik át. A szolgáltatás lehetséges fajai közül a 707. §. különösen kiemeli a nemlegeseket (nem tevésben állókat), nehogy a »szolgáltatás« szó ez iránt kétséget támasszon, a tevőleges szolgáltatások közül pedig a valaminek »adásában« állókat (a dologszolgáltatásokat) azon különleges szabályokra való tekintettel, amelyek ezekre vonatkozólag több tekintetben állanak. A kötelem tartalma a szolgáltatás követelhetósében áll, amivel a bírói úton való érvényesíthetőség rendszerint együtt jár. A kötelem lényegéhez azonban a szolgáltatás kikónyszeríthetősóge nem tartozik. A Tj. iámer meggyengült hatályú, tökéletlen kötelmeket, például a játékból vagy fogadásból eredő követeléseket (750. §.), vagy a házasság közvetítéséért ígért alkuszdíj iránti követelést (1352. §.), amelyeket bírói úton érvényesíteni nem lehet, amelyeket a hitelező az adós beleegyezése nélkül beszámításra sem használhat (1036. §.), amelyeknek megújítása esetében ismét csak ugyanily tökéletlen kötelem keletkezik (1046. §. második bekezdése), de amelyek annyiban mégis érvényes kötelmek, amennyiben hatályosan teljesíthetők. Bírói úton nem érvényesíthetőknek a Tj. oly kötelmeket jelent ki, amelyeknek eltiltására nem lát ugyan elegendő okot, de amelyeket mégis helytelenít ós ezért bírói oltalomban részesíteni nem akar. Magától értetődik, hogy a bírói úton nem érvényesíthető követeléseknek ebbeli minősége hivatalból veendő figyelembe. Egészen más tekintet alá esnek azok a kötelmek, amelyekre nézve a Tj. formai kelléket állít fel, de úgy, hogy a teljesítés pótolja a kellók hiányát (pl. 966. §., 1114. §. első bekezdése, 1201. §. első bekezdése, 1206. §.). Ily esetben a teljesítés előtt egyáltalán nincs kötelem; a teljesítés után pedig a kötelem oly tekintet alá esik, mintha kezdettől fogva teljes hatályú lett volna. Az elévült követelések sem esnek a Tj. szerint a bírói úton nem érvényesíthető követelések fogalma alá. Az elévült követelés is jelentekenyen meg van ugyan gyengítve hatályában, de korántsem oly mértékben, mint a bírói úton nem érvényesíthetőnek kijelentett követelés, ós nem azért, mintha a törvény a kötelmet magát helytelenítené, hanem az adós iránti tekintetből. Az eltérések, amelyek a tökéletlen hatályú követelések e két faja között fennforognak, az 1036., 1046., 1077. ós 1079. §-okból tűnnek ki. A teljes hatályú kötelem alapján az adós rendszerint egész vagyonával felel; vannak azonban oly esetek, amelyekben az adós felelőssége törvénynél fogva bizonyos vagyontárgyakra van korlátozva (pl. a 436., 495., 1008. és 1892. §-ok). A felelősségnek ily korlátozását a Tj. a feleknek is megengedi; az adós, akinek sokszor jogos érdekében állhat, hogy az ügyletből folyó kockázatát limitálja, a hitelezővel szemben szerződésileg eleve kikötheti, hogy neki csak bizonyos vagyonnal vagy meghatározott vagyontárgyakkal fog felelni (708. §.). Az ilyen megállapodás nem az adós kötelezettségét, hanem csak a szolgáltatás kikényszerítése végett igénybe vehető kielégítési alapot korlátozza. A kötelmi jogban a felek autonómiájának tág tere nyilik; a kötelmeknek bár nem egyetlen, de legfontosabb forrása a felek akarata, ós ahol a Tj. a kötelmi viszonyok szabályozásába bocsátkozik, ott is a felállított szabály legtöbbször szerződéspótló vagy értelmezési szabály, ritkán kényszerítő. Altalános keletkezési alapul azonban a Tj. — a fennálló joggal megegyezően — csak a kétoldalú jogügyletet — a szerződóst — ismeri el; az