Képviselőházi irományok, 1910. XXXIII. kötet • 886. sz.

Irományszámok - 1910-886. A polgári törvénykönyv javaslata indokolásának 3-ik és 4-ik része

2 707—708. §. is megfelelő pénzbeli kártérítést — elégtételt — követelhet, a kötelem tehát, ha eredetileg vagyoni értékkel nem biró szolgáltatásra irányult is, a 885. §-hoz képest pénzbeli követeléssé változhatik át. A szolgáltatás lehetséges fajai közül a 707. §. különösen kiemeli a nem­legeseket (nem tevésben állókat), nehogy a »szolgáltatás« szó ez iránt két­séget támasszon, a tevőleges szolgáltatások közül pedig a valaminek »adásá­ban« állókat (a dologszolgáltatásokat) azon különleges szabályokra való te­kintettel, amelyek ezekre vonatkozólag több tekintetben állanak. A kötelem tartalma a szolgáltatás követelhetósében áll, amivel a bírói úton való érvényesíthetőség rendszerint együtt jár. A kötelem lényegéhez azonban a szolgáltatás kikónyszeríthetősóge nem tartozik. A Tj. iámer meg­gyengült hatályú, tökéletlen kötelmeket, például a játékból vagy fogadásból eredő követeléseket (750. §.), vagy a házasság közvetítéséért ígért alkuszdíj iránti követelést (1352. §.), amelyeket bírói úton érvényesíteni nem lehet, amelyeket a hitelező az adós beleegyezése nélkül beszámításra sem használ­hat (1036. §.), amelyeknek megújítása esetében ismét csak ugyanily tökéletlen kötelem keletkezik (1046. §. második bekezdése), de amelyek annyiban mégis érvényes kötelmek, amennyiben hatályosan teljesíthetők. Bírói úton nem érvé­nyesíthetőknek a Tj. oly kötelmeket jelent ki, amelyeknek eltiltására nem lát ugyan elegendő okot, de amelyeket mégis helytelenít ós ezért bírói olta­lomban részesíteni nem akar. Magától értetődik, hogy a bírói úton nem érvé­nyesíthető követeléseknek ebbeli minősége hivatalból veendő figyelembe. Egészen más tekintet alá esnek azok a kötelmek, amelyekre nézve a Tj. formai kelléket állít fel, de úgy, hogy a teljesítés pótolja a kellók hiányát (pl. 966. §., 1114. §. első bekezdése, 1201. §. első bekezdése, 1206. §.). Ily esetben a teljesítés előtt egyáltalán nincs kötelem; a teljesítés után pedig a kötelem oly tekintet alá esik, mintha kezdettől fogva teljes hatályú lett volna. Az elévült követelések sem esnek a Tj. szerint a bírói úton nem érvé­nyesíthető követelések fogalma alá. Az elévült követelés is jelentekenyen meg van ugyan gyengítve hatályában, de korántsem oly mértékben, mint a bírói úton nem érvényesíthetőnek kijelentett követelés, ós nem azért, mintha a törvény a kötelmet magát helytelenítené, hanem az adós iránti tekintetből. Az eltérések, amelyek a tökéletlen hatályú követelések e két faja között fennforognak, az 1036., 1046., 1077. ós 1079. §-okból tűnnek ki. A teljes hatályú kötelem alapján az adós rendszerint egész vagyonával felel; vannak azonban oly esetek, amelyekben az adós felelőssége törvénynél fogva bizonyos vagyontárgyakra van korlátozva (pl. a 436., 495., 1008. és 1892. §-ok). A felelősségnek ily korlátozását a Tj. a feleknek is megengedi; az adós, akinek sokszor jogos érdekében állhat, hogy az ügyletből folyó kockázatát limitálja, a hitelezővel szemben szerződésileg eleve kikötheti, hogy neki csak bizonyos vagyonnal vagy meghatározott vagyontárgyakkal fog felelni (708. §.). Az ilyen megállapodás nem az adós kötelezettségét, hanem csak a szolgáltatás kikényszerítése végett igénybe vehető kielégítési alapot korlátozza. A kötelmi jogban a felek autonómiájának tág tere nyilik; a kötelmek­nek bár nem egyetlen, de legfontosabb forrása a felek akarata, ós ahol a Tj. a kötelmi viszonyok szabályozásába bocsátkozik, ott is a felállított szabály legtöbbször szerződéspótló vagy értelmezési szabály, ritkán kényszerítő. Altalános keletkezési alapul azonban a Tj. — a fennálló joggal meg­egyezően — csak a kétoldalú jogügyletet — a szerződóst — ismeri el; az

Next

/
Thumbnails
Contents