Képviselőházi irományok, 1910. XXXIII. kötet • 886. sz.

Irományszámok - 1910-886. A polgári törvénykönyv javaslata indokolásának 3-ik és 4-ik része

214 13Ö1—1364. §. Magától értetődik, és csak esetleges kétségek elhárítása végett van kimondva, hogy a pályázó a pályadíj elnyerése alapján még nincs kötelezve arra, hogy a pályamű tulajdonát vagy a szerzői jogot a pályadíj kitűzőjére ruházza át, hacsak ez a pályázati feltételekben ki nincs kötve (1361. §.). TIZENKETTEDIK ClM. Ügyvitel. S ELSŐ FEJEZET. • ' . • Megbízás. £3 1362-1379. §. I. T. 1659-1677. §. ;8lnd. IV. k. 410-438.1.; Főelőadm. VII. k. 319—326.1. (I. J. T. VI. évf.. 310-327 1.); Lili. T. 1362-1379. §. I. A megbízás nem tartozik a kétoldalú szerződések közé, de a Tj. szerint nem is szükségképen ingyenes. A megbízási jogviszony csak az egyik fél: a megbízott terhére állapít meg minden esetben kötelezettséget, aki a megbízás elvállalása alapján arra van kötelezve, hogy a reá bízott ügyet a megbízó akaratához képest és érdekének megfelelően lássa el (1362. §.); a másik fél: a megbízó terhére csak esetlegesen keletkeznek e viszonyból kötelezettségek, amelyek, éppen mert esetlegesek, a megbízott eme kötelezettségével synallagmatikus kapcsolatban nincsenek. Ilyen esetleges ellenkövetelése a megbízottnak a jutalom iránti követelés, mely nem a megbízási szerződés lényegéből folyik, hanem mindenkor külön — kifejezett vagy hallgatólagos — kikötést feltételez (1363. §. 1. bek.). A jutalom kikötése nem változtatja meg a megbízási szerződés jogi természetét; a megbízás ügyleti célja ez esetben is az, hogy első sorban a megbízó érdekét szolgálj jutalom kikötése maga is csak ezt a célt akarja biztosítani. A megbízó érdekének ez a túlnyomósága külömbözteti meg a megbízást a munkaszerződésektől, amelyekkel külömben annyiban megegyezik, hogy megbízás tárgya is a megbízó bárminő ügyének ellátása, tehát bárminő munka vagy szolgálat lehet, fizikai teendők szintúgy, mint jogügyletek. A jutalommal járó megbízásnak és a szolgálati szerződésnek elhatárolására nézve (1363. §. 2. bek.) lásd egyébként a XI. cím I. fejezetében I. alatt mondottakat. A megbízási szerződés megkötésére nézve a Tj. nem állít fel külön szabályokat, a megbízást tehát szintúgy, mint más kötelezettségeket, hallgatólag is lehet elvállalni. Az elvállalás szándékának azonban a körülményekből ki kell tűnnie; a K. T. 320. §. 1. bekezdésének szabályát, mely bizonyos esetekben a hallgatáshoz a megbízás elfogadásának fictióját kapcsolja, mint a kereskedelmi jog körén kívül túlszigorút, a Tj. nem vette át. A forgalom biztonságának érdekében megköveteh ugyan, hogy az, aki bizonyos ügyek ellátására nyilvánosan ki van rendelve vagy nyilvánosan ajánlkozott, ha az ilyen ügyre nézve kapott megbízást nem akarja elfogadni, erről a megbízót haladéktalanul értesítse, és ugyanerre kötelezi azt is, aki határozott személy irányában ajánlkozott bizonyos ügyek ellátására, ezzel szemben; ezen értesítési kötelezettség megsértése azonban az általános szabályokhoz képest csak kártérítési kötelezettséget von maga után (1364. §.).