Képviselőházi irományok, 1910. XXXIII. kötet • 886. sz.

Irományszámok - 1910-886. A polgári törvénykönyv javaslata indokolásának 3-ik és 4-ik része

1255-1260. §. 189 hajtással szemben mentesítse, a bérbeadókkal szemben is kell érvényesülniök l (1254. §. 2. bek.). Az albérlő által behozott dolgokon a bérlőnek mint albérbeadónak ugyanezen korlátok között van törvényes zálogjoga; ellenben a főbérbeadó törvényes zálogjoga ezekre a dolgokra közvetlenül nem terjed ki. Kiterjed azonban a bérlőnek az albérlő elleni bérkövetelésére, és ez alapon a bérbeadó a Tj.-ban közelebbről meghatározott módozatok mellett a bérlő törvényes zálogjogát is gyakorolhatja (1259. §.). A Tj. ekként elkerüli, hogy az albérlő ingóságai kettős zálogjoggal legyenek terhelve és hogy az albérlőnek dologilag nagyobb összeg erejéig kelljen felelnie, mint amennyit a saját tartozása kitesz. c) A törvényes zálogjog az ingó dolgokon csak addig áll fenn, amíg azok azon ingatlan területén vannak, amely egészben vagy részben a bérlet tárgya (1255. §. 1. bek.). E szabály alól, mely a bérbeadó törvényes zálogjogának bizonyos fokú publicitást biztosít és elejét veszi annak, hogy az a forgalom biztonságát veszélyeztesse, a Tj. csak egy kivételt tesz : a zálogjog nem csorbul azáltal, hogy a dolgokat lefoglalás után a végrehajtási bíróság intézkedése folytán a bérlemény területéről más helyre átszállítják, ha a bérbeadó bejelenti követelését az átszállítás előtt (1258. §. 2. bek.). Hogy azonban a bérlő a bérbeadót a dolgok eltávolítása által zálogjogától önkény szerűen meg ne foszthassa, a Tj. feljogosítja az utóbbit, hogy bizonyos korlátok között, amelyek a gyakorlati életviszonyokra és a méltányosságra való tekintettel vannak megállapítva, a törvényes zálogjogával terhelt dolgok elvitelét megtiltsa, és jogos tilalmának szükség esetében önsegély útján : az elvitelnek önhatalommal való megakadályozása által szerezzen foganatot (1255. §. 2., 3. bek.). A bérbeadó által gyakorolható ez a speciális, az 1463. §. előfeltételeitől független önsegély nem terjed odáig, hogy a bérbeadó a már elvitt dolgokat önhatalommal visszahozhatná ; a bérbeadónak csak követelése van a bérlő ellen, hogy a tilalma ellenére vagy tudtán kívül elvitt dolgokat a bérlő szállítsa vissza a bérlemény területére, vagy ha már kiköltözött, adja át az ő birtokába. Ez a követelés csak személyes követelés ugyan, de hatálya fokozva van azáltal, hogy oly harmadik személy ellen is érvényesíthető, aki az elvitt dolog birtokát az elvitel jogosulatlan voltáról tudva vagy ingyen szerezte. A visszaszállítással vagy átadással a zálogjog a dolog természetének megfelelően ismét feléled (1256. §.). d) Mivel a törvényes zálogjognak nincs más célja, mint az, hogy a bérbeadót bérkövetelésére nézve biztosítsa, a bérlő részére fenn kellett hagyni azt a jogot, hogy megfelelő dologi biztosíték adása által a törvényes zálogjoggal terhelt ingókat vagy azok bármelyikét a zálogjog alól felszabadítsa (1257. §.). e) A helyzet analógiájának megfelelően s az 1881 : XVII. t.-c. 57. §. 1. pontjában foglalt rendelkezés továbbfejlesztéseként a Tj. törvényes zálogjoggal biztosítja a vendéglősöknek azon követeléseit is, amelyek a vendégek elszállásolásából és egyéb szükségleteik fedezéséből erednek. E zálogjogra, mely a vendég által a vendéglőbe behozott dolgokat terheli, a Tj. megfelelően kiterjeszti a bérbeadó törvényes zálogjogának szabályait (1260. §.). VII. Az 1234. §-ban a bérlő javára megállapított felmondási joggal correspondeál a bérbeadónak az 1261. §-ban megállapított hasonló joga. A bérlet tárgyának rongálása miatt, valamint a bérfizetés elmulasztása okából a fennálló jog (1802 : XXII/t.-c. 4. §-a s az annak alapján kifejlődött joggyakorlat) is megengedi a bérleti-viszonynak^időelőtti megszüntetését. ATj. e nyomon haladva a bérbeadónak két esetben adja meg az időelőtti és rögtöni hatályú felmondás jogát: 1. ha a bérlő vagy az, akinek a bérlő a használatot átengedte, a bérelt dolgot szerződésellenesen használja, feltéve hogy ez a szerződésellenes használat a bérbe-