Képviselőházi irományok, 1910. XXXIII. kötet • 886. sz.

Irományszámok - 1910-886. A polgári törvénykönyv javaslata indokolásának 3-ik és 4-ik része

176 1205-1207. §. az eladónak a jogért való szavatosságára vonatkoznak, a nem-teljesítésből eredő kárának megtérítését követelheti (1204. §.). A beszerzett dolog hiányossága miatt ellenben az ajándékozót az 1203. §-on túlterjedő felelősség csak akkor terheli, ha a beszerzendő dolog nem volt egyedileg meghatározva. Ily esetben a beszerzés kötelezettsége a dolog kiválasztásának kötelezettségét is magában foglalja, ennek megsértése miatt pedig az ajándékozónak az 1202. §. általános szabálya szerint kell felelnie ; a Tj. tehát kimondja, hogy ha az ajándékozó szándékosan vagy súlyos gondatlanságból szolgáltat hiányos dolgot, a megajándékozott ugyanazon szabályok szerint, amelyek az eladónak a dolog hiánymentességéórt való szavatosságára állanak, saját választása szerint vagy a hiányos dolog helyett hiánymentesnek szolgáltatását vagy nem-teljesítés miatt kártérítést követelhet. Ha a beszerzendő dolog egyedileg volt meghatározva, az ajándékozónak ez a szigorúbb felelőssége nem indokolt, mert a beszerzés kötelezettsége ez esetben nem terjedt tovább, mint hogy a dolgot abban az állapotban szerezze be, amelyben van (1205. §.). Ajándékozási szerződés esetében is szabadságukban van ugyan a feleknek, hogy a szavatosság előfeltételeit és terjedelmét, a törvénytől eltérően állapítsák meg ; azon álláspontnak megfelelően azonban, amelyet a Tj. az ajándékozás alaki kellékeire nézve elfoglal, ki kellett mondani, hogy az ajándékozó a törvényesnél szigorúbb szavatosságnak csak írásban és kifejezetten vetheti ma*gát alá, hogy azonban a szóbeli megállapodás is érvényessé válik az elvállalt kötelezettség teljesítésével (1206. §.). IV. Bármily nemes intentio vezette is az ajándékozót, midőn a megajándézottal szemben kötelezettséget vállalt, a törvény nem engedheti meg e kötelezettség kikényszerítését, ha annak teljesítése az ajándékozó megélhetését vagy azon személyek eltartását veszélyeztetné, akiket ő törvénynél fogva eltartani köteles. A Tj. ugyanazért a megajándékozott követelésével szemben ily esetben kifogást ad az ajándékozónak, amelynek alapján kötelezettsége teljesítését, amennyiben teljesítése őt vagy említett hozzátartozóit ily veszélynek tenné ki, megtagadhatja. Annak megállapításánál, hogy képes-e az ajándékozó az ajándékozási szerződésből folyó kötelezettségét veszély nélkül teljesíteni, az ajándékozónak egyéb kötelezettségei is tekintetbe vétetnek, a más ajándékozási szerződésből eredők azonban csak akkor, ha a teljesítést követelő megajándékozott követelésénél korábbi keletűek ; több megajándékozott követelései közül ugyanis a korábban keletkezett követelést elsőbbség illeti (1207. §.). Hogy már az ajándékozási szerződés megkötésekor volt-e az ajándékozó ily szűk vagyoni körülmények között vagy később fogyatkozott-e meg vagyona; hogy továbbá vagyoni romlását a saját vétkessége vagy neki fel nem róható körülmény okozta-e : az az 1207. §-on alapuló kifogás szempontjából külömbséget nem tesz. Másrészt a kifogás csak addig illeti meg, amíg szükséget szenved ; mihelyt vagyoni körülményei megjavulnak, az ajándékozási szerződésből eredő követelés ismét érvényepíthetővé válik. Minthogy eszerint e kifogás nem olyan, amely a követelés érvényesítését mindenkorra kizárná, az ajándékozó, aki a követelést a kifogás érvényesítése nélkül kiegyenlíti, a szolgáltatást az 1504. §. alapján nem követelheti vissza. Bizonyos körülmények között azonban a Tj. megengedi a szükségbe jutott ajándékozónak az ajándék visszakövetelését. E követelés tekintetében nem határoz, hogy az ajándékozás közvetlen szolgáltatásban állott-e vagy egy megelőző ajándékozási ígéret teljesítése által ment-e foganatba ; egyébként azonban a visszakövetelés előfeltételei, tekintettel arra, hogy egy befejezett jogváltozás hatályon kívül helyezéséről van szó, jelentékenyen szigorúbbak, mint az 1207. §-on alapuló kifogáséi. Visszakövetelésnek csak úgy van helye, ha az ajándékozó az ajándékozás foga-