Képviselőházi irományok, 1910. XXXIII. kötet • 886. sz.

Irományszámok - 1910-886. A polgári törvénykönyv javaslata indokolásának 3-ik és 4-ik része

168 1173-1174, §. a szavatossági szabályok alkalmazását külön elrendeli (1011. §. 2. bek., 1347. §. 2. bek., 1407. §., 1410. §. 2. bek.). Az 1172. §. szabályának azonban gyakorlati jelentősége van az egyességnél és azoknál a szerződéseknél, amelyeknél az egyik fél által szolgáltatott dolognak vagy egyéb tárgynak ellenértéke a másik félnek valamely cselekményében — tevésében vagy nem tevésében — áll. A terhelésre irányuló szerződések közül főleg az elzálogosítási szerződés tartozik ide, amennyiben visszterhes. HARMADIK FEJEZET. A vétel különös nemei. 1173—1198. §. I. T. 1470-1496. §., Ind. IV. k. 152-187. 1.; Főelőadm. VII. k. 117-132. 1. (I. J. T. VI. évf. 118-133. 1.): II. T. 1173-1198. §. /. Próbára váló vétel. Mustra szerinti vétel. I. A próbára kötött vételt, vagyis azt az ügyletet, amelynél fogva az eladó köteles egy bizonyos dolgot szolgáltatni, ha a vevő akarja, a vevőnek azonban tetszésétől függ, hogy a dolgot megtekintés vagy megpróbálás után el akarja-e fogadni, a Tj., a törvényhozások túlnyomó részével és a K. T. 359. §-ával egyezően, vételnek tekinti ugyan, de oly vételnek, amely a vevő akaratától függő azon feltétel alatt van kötve, ha ez a dolgot elfogadja (helyesli). Csak ez a constructio biztosítja teljes mértékben az eladónak a forgalom érdeke által megkívánt dologi kötöttségét. ATj. egyúttal azt az értelmezési szabályt állítja fel, hogy a feltételt kétség esetében halasztónak kell tekinteni. Habár eszerint a vevőnek viszonos kötelezettségét csak az a nyilatkozata állapítja meg, amellyel a dolgot elfogadja, a szerződés nem ezzel a nyilatkozattal jön létre, a nyilatkozat csak a feltétel teljesülésének jelentőségével bír (1173. §. 1. bek.). Minthogy a vétel hatálya a 758. §. 1. bekezdéséhez képest csak a feltétel telje sülésével kezdődik, azok a jogszabályok, amelyek a vétel hatályosságát feltételezik, mint különösen a szavatosságra vonatkozók, csak ettől az időponttól fogva alkalmazandók. Arra azonban az eladó, az ügylet céljának megfelelően, már a szerződés megkötésétől kezdve van kötelezve, hogy a vevőnek megengedje a dolog megvizsgálását. Ellenben a vevőnek a dolog megtekintése és megvizsgálása csak joga, nem kötelessége; ő, ha valóban próbára való vétel és nem másnemű szerződés forog fenn, a dolog megtekintése és megvizsgálása nélkül is kijelentheti akár az elfogadást, akár annak megtagadását (1173. §. 2. bek.). Ha a dolog a próba megejtése végett a vevőnek átadatott, az el nem fogadás esetén őt terhelő visszaadási kötelezettségből önként folyik, hogy a dolog meg őrzése és megpróbálása körül a rendes ember gondosságával köteles eljárni. Az 1173. §.1. bekezdésében felállított értelmezési szabályon a dolognak ily átadása magában véve még nem változtat. Szintoly kevéssé szállítja át a dolog tulajdonát; rendszerint azonban egyúttal feltételes tulaj donátruházást fog magában foglalni arra az esetre, ha a vevő a dolgot elfogadja. Minthogy az a kérdés, hogy a vevő elfogadja-e a dolgot vagy sem, nem maradhat bizonytalan ideig függőben, a Tj. gondoskodik róla, hogy az eladó, ha a nyilatkozás] idő szerződéssel nincs meghatározva, egyoldalúan szabhasson a vevőnek a nyilatkozásra megfelelő határidőt. A dolog természetének és a K. T. 360., 361.