Képviselőházi irományok, 1910. XXXIII. kötet • 886. sz.

Irományszámok - 1910-886. A polgári törvénykönyv javaslata indokolásának 3-ik és 4-ik része

166 1167-1168. §. rövid elévülésnek, ha az eladó a hiányt csalárdul elhallgatta, tehát a szerződéskötéssel kapcsolatosan tiltott cselekményt követett el; ily esetben a szavatosságból eredő követelések a Tj. szerint nem évülnek el, amíg a vevőnek a tiltott cselekmény miatt támasztható kártérítési követelése el nem évült (Í166. §. 1., 3. bek.). A kivételes elévülési idő ingóknál a kiszolgáltatás, ingatlanoknál az átadás időpontjától számítandó. A két kifejezés nem azonos értelmű. Jogilag átadottnak tekintendő a dolog akkor is, ha annak tulajdona a dolog kiadása iránti követelés átruházása (458. §.) vagy constitutum possessorium (459. §.) által ruháztatott át a vevőre vagy ha a dolog helyett a róla kiállított közraktári jegy, rakj egy vagy hajóselismer vény adatott át a vevőnek. Ezek a cselekmények azonban, habár jogilag az átadást helyettesítik, még nem hozzák a vevőt abba a helyzetbe, hogy a dologgal tényleg rendelkezhetnék, nevezetesen azt megvizsgálhatná. Már pedig a szavatosságból eredő követelések elévülése nem számítható helyesen korábbi időponttól, mint amelyben a vevő részére a dolog megvizsgálása lehetségessé válik. Ez ingóknál a kiszolgáltatás időpontja, vagyis az az időpont, amelyben az eladó a dolgot a saját őrizete és rendelkezése alól kibocsátja, a vevőre nézve pedig megnyílik annak lehetősége, hogy azt tényleg birtokába vegye. Ingatlanoknál nem forog fenn gyakorlati szükség arra, hogy kiszolgáltatás és átadás között ekként különböztessünk, mert ingatlanokat nem szokás előzetes megtekintés és megvizsgálás nélkül megvenni; itt tehát helyesen lehet az átadás időpontját az elévülési idő kezdetéül megjelölni. Hogy a vevő mikor ismeri fel a hiányt és hogy egyáltalán felismerheti-e az elévülési idő alatt, azt a törvény az elévülési idő számításánál nem veheti figyelembe, hacsak azt a jogpolitikai célt, amelyet a rövid elévülési idő által el akar érni, illuzóriussá nem akarja tenni. Ép azért azonban másfelől lehetővé kell tenni a feleknek, hogy oly esetekre való tekintettel, amelyekben a dolog hiányai csak hosszabb idő múlva szoktak kitűnni, az elévülési időt szerződésileg meghosszabbíthassák. A Tj. tehát, eltérően az 1080. §. 1. bekezdésének általános szabályától, az 1166. §. 1. bekezdésében megállapított kivételes elévülési időnek a rendes elévülési idő tartamáig való meghosszabbítását a feleknek megengedi (1166. §. 2. bek.). A gyakorlati jogéletben sokszor előfordul, hogy a felek a szerződés megkötésekor külön szavatossági (jótállási) időben állapodnak meg. Minthogy ilyenkor nem ritkán kétség merül fel a kikötés értelmére és a kikötött szavatossági időnek az elévülési időhöz való viszonyára nézve, a Tj. célszerűnek látta, hogy ebben a tekintetben a jogalkalmazást megfelelő értelmezési szabály felállításával megkönnyítse (1167. §.). Célszerűnek mutatkozott továbbá az elévülés félbeszakadására vonatkozó szabályokat a szavatosságból eredő követelések tekintetében azzal a rendelkezéssel kiegészíteni, hogy az elévülés akkor is félbeszakad, ha a vevő a hiány megállapítása végett előleges bizonyítási eljárás elrendelését kéri. A hiány mibenléte és különösen az a kérdés, hogy már a veszély átszállásának időpontjában is fennforgott-e vagy később keletkezett-e, sokszor csak az előleges bizonyítási eljárás során derül ki; a fent idézett rendelkezés elhárítja azt a visszásságot, hogy a vevőnek jogaijfenntartása végett keresetet kelljen indítania, mielőtt még megbizonyosodhatott, hogy van-e egyáltalán követelése. Az 1066., 1067. és 1074. §. szabályainak az előleges bizonyítási eljárás kérése által előidézett félbeszakadásra való megfelelő kiterjesztése külön indokolásra nem szorul. Hogy az elévülésnek a szavatosságból eredő követelések bármelyike tekintetében való nyugvása vagy félbeszakadása az ugyanazon szavatossági hiány miatt támasztható többi követelésekre is kihat, az 1153. §. szerint a vevőt megillető jus variandi által van igazolva (1168. §.). Az általános szabályok szerint elévült követelés kifogás útján sem érvénye-