Képviselőházi irományok, 1910. XXXIII. kötet • 886. sz.

Irományszámok - 1910-886. A polgári törvénykönyv javaslata indokolásának 3-ik és 4-ik része

1067. §. 141 rás a felek mulasztása vagy megállapodása következtében szünetel, az elévülés félbeszakadása a feleknek vagy a bíróságnak utolsó perbeli cselekményével és ha ez perfelvételi vagy tárgyalási határnap kitűzésében áll, az elmulasztott határnappal ér véget és hogy az ekkor kezdődő új elévülést a felek valamelyikének az eljárás folytatása iránti kérelme,, amennyiben ily kérelemnek a perrendtartás szerint helye van, akként szakítja félbe, mint a kereset (1066. §.). Ellentétben az osztrák ptkv. 1497. §-ával, de az 1893: XVIII t.-c. 28. §. 3. bekezdésével és az 1911:1. t.-c. 184. §-ával megegyezően, a Tj. a kereset félbeszakító hatályát nem teszi függővé attól, hogy a kereset illetékes bírósághoz adatott-e be és alkalmas-e érdemi elbírálásra. Az illetéktelen helyen beadott vagy más okból érdemi elbírálásra alkalmatlan kereset is kifejezi a hitelezőnek azt a szándékát, hogy követelését érvényesíteni akarja; túlságos szigor volna tehát a hitelezőt, ha időközben lejárt az elévülési idő, az illetékesség eltévesztése vagy a kereset alaki fogyatkozásai miatt jogvesztéssel sújtani. Az adós érdeke eléggé meg van óva, ha a törvény a hitelezőnek ily esetben az új kereset megindítására rövid záros határidőt szab. A Tj. ehhez képest kimondja ugyan, hogy az elévülés félbeszakadását meg nem történtnek kell tekinteni, ha a bíróság a keresetet hivatalból visszautasítja vagy pergátló kifogás alapján (különösen tehát illetéktelenség okából) a pert megszünteti; de ez alól kivételt tesz és a keresetindítás félbeszakító hatályát fenntartja arra az esetre, ha a hitelező a visszautasító vagy megszüntető határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc nap alatt a követelést új keresettel vagy az elévülés félbeszakítására alkalmas más módon érvényesíti. Ugyanez áll megfelelően, ha a hitelező az adós megidézése után a keresettől eláll; nincs ok a hitelezőt elzárni attól, hogy a bíróság illetéktelenségének vagy a kereset alaki hiányainak felismerése után a bírói határozat bevárása nélkül helyrehozza a hibát azzal, hogy a keresettől elállva, illetékes helyen érdemi elbírálására alkalmas új keresetet indít (1067. §.). A keresettel való érvényesítésen kívül vannak a követelés érvényesítésének más módjai is, amelyeket a Tj. az elévülés félbeszakítására alkalmasoknak ismer el (1063. §. 2. bek.). Ezek a következők: a) A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kórelem előterjesztése. Minthogy e kérelemnek magánjogi hatálya általában a keresetével egyenlő, az elévülést is úgy kell félbeszakítania, mint a hogy a kereset félbeszakítja. b) A csődbejelentés! Eltérően az 1881: XVII. t.-c. 15. §-ától, mely szerint a bejelentés alá eső igények elévülése a csőd tartama alatt félbeszakad, a Tj. a félbeszakító hatályt nem a csődeljáráshoz általában, hanem a csődbejelentéshez, mint a csődkövetelések érvényesítésére alkalmas joglópéshez kapcsolja. c) A beszámítás perbeli érvényesítése. A beszámítási nyilatkozat következtében a követelések az egymást fedező összeg erejéig megszűnvén, a beszámítás rendszerint nem mint a követelés elévülését félbeszakító, hanem mint a követelést megszüntető tény jön tekintetbe. Minthogy azonban az adós, a perben a beszámítási nyilatkozatot eventualiter, vagyis arra az esetre is megteheti, ha a bíróság más okból nem utasítja el a hitelezőt keresetével (1035. §. 2. bek.), az ekként előterjesztett beszámítási nyilatkozat oly esetben, midőn már az adós egyéb kifogásai is a kereset elutasítására vezetnek, eredménytelen marad. Visszás volna és az adós helyzetét Ok nélkül súlyosbítaná, ha ő azért, mert ellenkövetelésére nézve a per folyama alatt eltelt