Képviselőházi irományok, 1910. XXXII. kötet • 886. sz.

Irományszámok - 1910-886. A polgári törvénykönyv javaslata indokolásának 1-ső és 2-ik része

88 ' :• 175-176, §. alkalmazásától sem. Maga a felsorolás utal erre, midőn a gyámhatóságnak megadja a jogot, hogy a különben a szülői jogát hatósági beavatkozástól menten gyakorolni jogosított szülőt állandó gyámhatósági felügyelet alá helyezheti. A gyámhatóság intézkedései végrehajtásának biztosításacéljából tehát rendbírságot is alkalmazhat a szülővel szemben, mert bár ez utóbbi rendelkezés az atya vagyonkezelő és képviseleti jogára vonatkozó részben foglaltatik (195. §.2. bek. 203. és 289. §.),az mégis a szülői kötelesség megsértésének egyéb eseteiben is alkalmazható azon oknál fogva, mert mint a szülőnek köteíességére szorításának enj^hóbb eszközét, a gyámhatóság okszerűen alkalmazhatja a gyermek személyes érdekei biztosítása céljából is. Csak ha már minden egyéb eszköz hiábavalónak bizonyul a gyermekeket fenyegető veszéby elhárítására, illetve alkalmazásától siker nem remélhető, pl. a gyermeknek a másik szülő gondozásába bocsátásával vagy az anya mellé kérelmére tanácsadó kirendelésével sem (208. §.), nyúlhat a gyámhatóság erősebb eszközökhöz, nevezetesen a gyermeknek a javát veszélyezető szülőtől való eltávolításának eszközéhez. A gyámhatóság ugyanis elrendelheti, hogy a gyermeket más családban, vagy gyermekek gondozásával' vagy nevelésével foglalkozó vagy javítóintézetben helyezzék el. Magától értetődik, hogy az előbbiekben való elhelyezést csak úgy lehet elrendelni, ha annak költségei a gyermek vagyonából, vagy a szülők vagy más rokonok eltartási kötelezettsége alapján fedezhetők; a javítóintézetbe elhelyezést pedig csak akkor szabad a gyámhatóságnak elrendelni, ha azok a feltótelek megvannak, amelyektől valamely gyermeknek javítóintézetben elhelyezése függ, különösen, hogy a gyermek erkölcsi magaviselete olyan legyen, amely javító intézetbe elhelyezését megokolja. Ha a szülő szándékosan nagy mértékben veszélyeztetné a gyermek javát, a gyámhatóság a szülői jogot egészben is elvonhatja tőle ós pedig a szükséghez képest, különösen ha a gyermek érdeke sürgős, gyökeres intézkedést követel, enyhébb eszközök megkísérlése pedig a veszélyt fokozná vagy az intézkedés sikerét kockáztatná. Pl. a szülő, ' mint a gyermeke vagyonának törvényes kezelője, a jövedelmeket időközben elkölthetné ós ezzel a gyermek eltartását veszélyeztetné. 14. Az a szülő, aki gyermeke ellen bűntettet, vagy szándékosan fogházbüntetéssel ós emellett hivatalvesztéssel büntetett vétséget követett el, nem érdemes többé a szülői jogban rejlő bizalomra ós méltán tartani lehet attól, hogy büntetése kiállása után ismét követhetne el bűntettet vagy vétséget nemcsak a sértett, hanem más gyermeke ellen is. A jogerőssé vált ítélet további megfontolást nem kivánó bizonyíték arra, hogy szülői jogára érdemetlenné vált. Ezért a 175. §. kimondja, hogy az ítélet jogerőssé váltával szülői jogát minden gyermekére nézve elveszti. De mert megeshetik, hogy később valamelyik gyermeknek érdekében állana, hogy a szülő visszanyerje szülői jogát, pl. újabb házasságából származó gyermeke felett és tartani sem lehet attól, hogy személye ellen bűntettet vagy szándékosan vétséget újra el fogna követni, mert pl. a leánya ellen elkövetett erőszakot, amely miatt elitélték, a fiával szemben el sem követheti, a §. második bekezdése szerint a gyámhatóság a szülői jogot a nem sértett gyeimekre nézve visszaállíthatja. A sértettre nem, mert nemcsak a büntetendő sértés megismétlésének veszélye szembeszökő, de a szülő ós gyermek közötti viszony bensőségének visszaállítása úgysem remélhető. 15. Nem változnék a sértett gyermek, sőt a többi gyermek helyzetének veszélyes volta, ha akkor, amikor a szülői jogot a 174. és a 175. §. alapján az egyik szülő elvesztette, annak gyakorlása feltétlenül átháramlanék a másik