Képviselőházi irományok, 1910. XXXII. kötet • 886. sz.

Irományszámok - 1910-886. A polgári törvénykönyv javaslata indokolásának 1-ső és 2-ik része

40 ??—79. §. ség; emennek mint az életben nagyon elterjedt intézménynek szabályozását a gyakorlati szükség igazolja. A házastársnak a házassági vagyonjog körében hitbér alakjában történő vagyoni jutalmazását, amely törvényes fogalmánál fogva a házasság megszűnésének idejére szól és a hitvesi hűség hallgatólagos feltétele alatt keletkezik, nem pótolják a közönséges ajándékozásnak általános szabályai s nevezetesen elvesztésének a hűség feltételéből folyó különleges okai (78. §.) önálló szabályozást kivannak. Egyébként a hitbórrendelés mint jogi kötelezettségen nem nyugvó ingyenes vagyoni jutalmazás az élők közti ingyenes vagyoni juttatások körébe tartozik, ami a jogrendszerben való helyzetét tüzetesebb szabályozás nélkül is kijelöli. V. Házassági szerződések. • I. T. 175-182. §.;Ind. I. k. 244-246. 1.; Főelőadm. II. k. 253-264. 1. (I. J. T. IV. évf. 509-520 1.); II. T. 80-86. §. A házassági vagyonjog törvényes rendszerét a házastársaknak a házassági szerződések alakjában a fennálló jogban is elismert rendelkezési joga egészíti ki, amely a házasság vagyoni joghatásainak a törvénytől eltérő szabályozását is lehetővé teszi, de csak addig a határig, ahol a házassági vagyonjog törvényes rendszerének alapelveivel jönne ellentétbe. A javaslat ezt a kérdést csupán legszükségesebb vonatkozásaiban szabályozza. Nem marad nyitva a javaslat szerint az a kérdés, vájjon a házastársaknak a hozományra és a hitbérre vonatkozó szerződése is házassági szerződós-e, mert a javaslat az illető helyeken (47., 77. §-ok) e részben kifejezetten rendelkezik. A házassági szerződéssel kiköthető általános vagyonközösség a javaslat 86. §-a szerint csupán kötelmi jellegű közösséget jelent, amit a közszerzemónyre vonatkozó szabályoknak megfelelő alkalmazásul reá kiterjesztése világosan kifejezésre juttat. VI. A házastársaknak vagyonjogi viszonyai a házasság érvénytelensége esetéhen. Hiánya volt az I. T.-nek, hogy az ú. n. putativ házasságnak a házastársak vagyonjogi viszonyaira vonatkozó hatását nem szabályozta. Erre annál is inkább szükség van, mert ezt a kérdést a házassági jogról szóló törvény sem oldja meg. Eltérő szabályozás hiányában ugyanis a házasság érvénytelenségének a házastársak egymásközti vagyoni viszonyaira gyakorolt hatását a házasság érvénytelenné nyilvánítása vagy megszűnése után az általános szabályok alapján azon elv szem előtt tartásával kellene minden esetben meghatározni, hogy az ily házasságot úgy kell tekinteni, mintha meg sem kötötték volna. Ehhez képest a házastársak vagyonjogi viszonyaira sem a házassági vagyonjognak törvényes szabályai, sem az esetleg kötött házassági szerződések rendelkezései nem nyernének alkalmazást, hanem kölcsönös vagyonjogi követeléseik rendezésére a rei vindicatio, az alaptalan gazdagodás, esetleg a megbízás ós a megbízás nélküli ügyvitel szabályai lennének irányadók. A házasság érvénytelenségének ezek a következményei a körülményekhez képest lényegesen szigorúbbak lehetnek a házastársra nézve, mint a házasságnak bírói felbontása esetére a méltányosságnak megfelelően megállapított