Képviselőházi irományok, 1910. XXXII. kötet • 886. sz.

Irományszámok - 1910-886. A polgári törvénykönyv javaslata indokolásának 1-ső és 2-ik része

Ami a házassági életközösség alatti szerzésre vonatkozólag a javaslat 40. §-ának 2. bekezdésében felállított vélelmet illeti, ez az I. T. 111. §-ának 2. bekezdésében felállított vélelemtől abban tér el, hogy a javaslat azt a nő hatályosabb oltalma érdekében ép úgy, mint a § első bekezdésében felállított vélelmet is, csak harmadik személyekkel szemben állapítja meg. II. Hozomány. I. T. 112-120. §.; Ind. I. k. 209-214. 1.; Főelőadm. II. köt. 76-132. 1. (I. J. T. IV. évf. 333389. 1.); Bizotts. tárgy. I. füz. 44-51. 1. (I. J. T. IX. évf. függ.); II. T. 41-50. §. 1. A hozománynak önálló intézményként szabályozását a javaslat vagyonelkülönzési rendszerében egyes osztályok gazdasági életének szükségletei kivánják. Az I, T. (v. ö. I. T. 112. §.; Ind. I. k. 209. 1.) mint feleslegest mellőzte a hozomány meghatározását; a javaslat a következetesség kedvéért ép úgy, mint a női szabad vagyonnál, a közszerzeménynél ós a hitbérnól már az 1. T. is tette, ezt a fogalmi meghatározást felvette (41.§.), amit már csak azért is kívánatosnak tekintett, mert ez az abból levezethető jogelvek számára a szükséges alapot megadja. A férj a hozományon haszonvételi jogot nyer; e jog, bár tartalmában lényegileg megfelel a dologi jogban szabályozott haszonélvezet szolgalmának-, tekintettel keletkezésére, rendeltetésére s a családjogi viszonyra, amelyen alapul, a haszonélvezettel szemben önálló jog, amit a javaslat elnevezésében is (hozományi haszonvétel) szükségesnek tartott kifejezni. Ez az önállósága azonban a hozományi haszonvételnek csupán egyes vonatkozásokban kíván különleges szabályozást, amely egyebekben a haszonélvezet részletes szabályaira (533—576. §-ok) támaszkodhatok. 2. A férjet a hozományon megillető haszonvételi jog a közönséges haszonélvezettől főként abban különbözik, hogy nem szabad rendelkezés alatt álló jogosítványa a férjnek, mert a házassági terhek viselésére van rendelve. A törvénynek tehát biztosítania kell azt, hogy e rendeltetésének megfelelhessen. A iavaslat 42. §-a e részben a hozomány hasznainak a házassági terhek (39. §.) javára való lekötésében messzebb megy az I. T. 116. §-ánál, amennyiben a hozományi haszonvétel gyakorlásának átengedését, s a férj által még meg nem szerzett hasznok előre való elidegenítését ós terhelését felesége hozzájárulása nélkül még a házassági terhek viselésére nem szükséges feleslegre nézve sem engedi meg. A felesleg meghatározása bonyodalmas pereknek lehetne alapja s az életben ritkán fordul elő oly nagy értékű hozomány, amelynek hasznaiból a házassági terheket meghaladó felesleg maradna, s erre tekintettel a javaslat nem találta megengedhetőnek, hogy a házassági terhek keretében fedezendő tartási követelések kielégítésének biztonsága csorbíttassék. A 42. §. 2. bekezdése érdemileg megfelel a I. T. 116. §-a 2. bekezdésének, azzal az eltelessél, hogy a szövegezésben világosabban juttatja kifejezésre, hogy a házassági terhek viseléséből származó tartási követelések is olyanok, amelyeknek teljesítése végett a hozomány hasznai a feleség beleegyezése nélkül is igénybe vehetők. Végrehajtás esetében a hozomány hasznainak a házassági terhek viselésére nem szükséges feleslegét a végrehajtás alól mentesíteni a javaslat nem találta indokoltnak, mert ez a kérdés a tartásra jogosultak részéről indítható Képvh. iromány. 1910—1915, XXXII, kötet. .5