Képviselőházi irományok, 1910. XXXII. kötet • 886. sz.

Irományszámok - 1910-886. A polgári törvénykönyv javaslata indokolásának 1-ső és 2-ik része

29 HARMADIK FEJEZET. Házassági vagyonjog. 35—88. §. A Tj. a házassági vagyonjogot fennálló jogunk alapján szabályozza. Idevágó szabályai a mai bírói gyakorlatban érvényesülő magyar magánjogi elveknek rendszerbe foglalásán alig mennek túl. A Tj. a házassági vagyonjog törvényes rendszeréül a vagyonelkülönző rendszert tartja fenn, amely hazánkban a jogrendszernek alapelvét alkotja, nem csupán a magyar magánjog területén, hanem. az ország azon részeiben is, ahol az osztrák polgári törvénykönyv van érvényben. Ennek a rendszernek alaptétele, hogy a nő vagyonáról, amennyiben hozományul lekötve nincsen (női szabad vagyon), szabadon rendelkezhetik. A férjnek nincs e vagyon felett oly joga, amely a nőt szabad rendelkezésében korlátozná s ily jogot szerződéssel sem lehet kikötni. Ezzel a javaslat kizárja a még lehetséges házassági vagyonjogi rendszereket, nevezetesen a férji igazgatási közösség rendszerét s a dologi hatályú vagyonközösségi rendszereket. Fenntartja ellenben a Tj. a közszerzemóny intézményét, amely a házastársak külön vagyonának értékét meghaladó vagyonszaporulatot a házasság megszűntekor a házastársak között megosztja; sőt a szerzeményi közösségnek ezt a rendszerét, amely fennálló jogunkban a házasság törvényes következményeként egész általánosságban csupán a.magyar magánjog területén és ott is a lakosságnak csupán a nemeseken ós az ú. n. honoratiorokon kívül eső osztályaira nézve érvényesült, a javaslat kiterjeszti az ország egész lakosságára, megengedi azonban annak házassági szerződéssel való kizárását. A szerzeményi közösségnek ekként fenntartott és általánosított rendszere a javaslat szerint nem áll ellentétben a vagyonelkűlönzésnek a szabályozás alapjául elfogadott elvével, mert a szerzeményi közösség csak a házasság megszűntével mint a házastársakat kölcsönösen megillető követelési jog érvényesül, míg ellenben a házasság fennállása alatt mindegyik házastárs szerzeménye beleolvad az ő általános vagyonába s a házastársak az e felett való rendelkezésben a szerzeményi közösség által korlátozva nincsenek. A férj a házasság által feleségének csupán azon a vagyonán nyer jogot, amely egyenesen hozományul van rendelve. A javaslat ezzel a hozomány intézményét, amely a magyar jog területén szőrös jogi szabályok nélkül inkább csak mint az élet által befogadott intézmény jelentkezett, házassági vagyonjogunknak önálló intézményeként akként szabályozza, hogy kielégíthesse azt a gazdasági szükségletet, mely egyes esetekben a nő vagyonának a házasélet céljaira való szoros jogi lekötését kívánja. ' A Tj. a házassági vagyonjog törvényes rendszerének az érintett alapokon törtónt felépítésénél első sorban a jogfolytonosság elvét tartotta szem előtt. Ily természetű jogszabályoknál, amelyek mélyen gyökereznek a nép életében ós jogi meggyőződésében, az élő jog elveinek fenntartása első sorban van indokolva. Új házassági vagyonjogi rendszereknek recepciója gyakorlati szükség nélkül oly szabályokkal terhelné meg a polgári törvénykönyvet, amelyek csakis az életben való elfogadásukkal utólag nyerhetnének esetleg gyakorlati jelentőséget. Ily recepcióra érvényben levő házassági vagyonjogi rendszerünk mellett azonban egyáltalában nincs szükség.