Képviselőházi irományok, 1910. XXXII. kötet • 886. sz.

Irományszámok - 1910-886. A polgári törvénykönyv javaslata indokolásának 1-ső és 2-ik része

180 334-335. §. Az egyes ügyekre szóló, rendszerint rövid tartamú gondnokságok eseteiben indokolatlan ós szükségtelen a hatóságokat a beiktatásnak ezzel az ünnepélyességénél megterhelni. Ezzel kapcsolatban a 333. §. — a gyámságra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazhatóságának biztosítása végett — a kirendelő határozat kézbesítését jelöli meg a beiktatás perficiáló mozzanatául. 9. A másik szükséges eltérés a gondnok személyének kérdésével függ össze. Míg a gyámi tisztre — úgy a kiskorúak, mint a teljeskorúak feletti gyámságnál — a Tj. előnyt biztosít bizonyos sorrend szerint a legközelebbi hozzátartozóknak, a 334. §. szerint ezek a szabályok (235—237. §-ok, 239. §. 1. bekezdés ós 319. §.) a gondnokrendelósre nem állanak. Ez a rendelkezés, amely az I. T. analóg 476. §-án annyiban túlmegy, hogy nincs a gondnokság egyes meghatározott eseteire szorítva, egyfelől azon a megfontoláson alapszik, hogy a szülő vagy gyám és a gyermek vagy gyámolt közötti érdekütközésnél, amely a gondnokrendelésnek egyik igen gyakorlati esete, az érdekellentét sokszor az itt számbajövő személyek mindegyikével szemben fennforoghat, másfelől ós első sorban pedig azon a megfontoláson, hogy a gondnokrendelésnek rendszerinti sürgőssége és ezzel szemben sokszor előreláthatóan rövid tartama ezen elsőbbségek kötelező figyelembevételét, célszerűtlenné tenné. A 334. §. szabályai önként érthetőleg nem jelentik azt, mintha a gyámhatóság a gondnokot nem választhatná mégis a legközelebbi hozzátartozók sorából. Minthogy a szülőt a 334. §. szerint nem fogja megilletni a gondnokjelölés joga (235. §.) következetesen nem fogja őt megilletni az a jog sem, hogy bárkit a 245. §-ban meghatározott hatállyal a [gondnokságból kizárhasson. 10. Ha a polgári törvénykönyv annak, akitől a kiskorú vagy a gyámság • alá helyezett teljeskorú öröklés vagy élők közötti ingyenes jogügylet útján kapott vagyont, megadja a jogot, hogy a szülőt és épúgy a gyámot a vagyon kezeléséből kizárhassa (182. §., 268. §. 2 ós 3. pontja, 318. §. 2. bekezdés) és ezzel a gondnokrendelés szükségét felidézhesse, indokolt neki egyúttal befolyást biztosítani a gondnok személyére is, minthogy éneikül azt a célt, amelyet a kizárásnál szem előtt tartott, kellő hatályossággal esetleg nem biztosíthatná. A 335. §. 1. bekezdése ezért — a mai jog nyomán (1877 : XX. t.-c., 29. § c. pont, 40. §. 2. bekezdés — a gondnoki tisztre előnyt ad ilyenkor annak, akit az örökhagyó a végintézkedésben, vagy a vagyon juttatója a juttatáskor gondnokul megjelölt Ilyen kijelölési jogot méltányosnak látszott biztosítani annak a részére is, akinek részére a 328. §. alapján az ő beleegyezésével rendelnek gondnokot. Hogy ez a kijelölési jog egyik esetben sem jelenti azt, mintha a kijelölt személy közvetlenül a törvénynél fogva viselné a gondnoki tisztet, ós neki kirendelésre a gyámhatóság részéről szüksége nem is volna, nem lehet kétséges (232. §. 2. bekezdés, 318. §. 1. bekezdés). A 238. §. felhívása folytán viszont kétségtelen lesz az is, hogy a gyámhatóság a kijelölt személyt idevágó törvényes pk fennforgása esetében végleg vagy ideiglenesen mellőzhetni fogja. 11. A 336—338. §-okban a Tj. a gondnokság megszűnését szabályozza