Képviselőházi irományok, 1910. XXXII. kötet • 886. sz.

Irományszámok - 1910-886. A polgári törvénykönyv javaslata indokolásának 1-ső és 2-ik része

172 SIS—814. §. Hogy a volt gyámoltnak megkönnyíttessók a végszámadás megvizsgálása, a 313. §. arra kötelezi a gyámhatóságot, hogy éppúgy mint a gyám időközi számadásait, vizsgálja meg a gyám végszámadását is mind a számviteli szabályok, mind a tételek tartalmára nézve és a vizsgálat eredményét közölje mind a volt gyámmal, mind a volt gyámolttal, vagy örökösével, vagy ha a gyámolt továbbra is gyámság alatt maradt, törvényes képviselőjével. Azután az érdekeltek meghallgatásával hasson oda a gyámhatóság, hogy a számadás tekintetében megállapodásra jussanak, amely megállapodás egyes vitás kérdések kikapcsolásával is létesíthető. A számadás elintézésének ez a módja úgy a gyámra, mint a gyámoltra kedvező. Mert a 317. §. 2-ik bekezdése szerint a gyámhatóság áltat írásba foglalandó megállapodásnak, amennyiben kötelezettséget állapít meg, ugyanaz a hatálya, ami a bírói egyességé. Ha megállapodás nem jön létre, a 313. §. 3-ik bek. szerint a 304. §. szabályai megfelelően állanak, a gyámhatóság tehát, ha a számadást kifogástalannak találta, vagy megtelelő helyesbítése vagy kiegészítése megtörtént, erről a gyámnak tanúsítványt szolgáltat ki, amely azonban nem akadálya annak, hogy a gyámolt az ő jogait a gyám ellen bírói úton érvényesíthesse. Az érvényesítést a Tj. nem köti a Gy. T. 137. §-ában megállapított rövid határidőhöz, hanem a gyám és gyámolt kölcsönös követeléseinek elévülésére nézve szintén a kötelmi jognak az elévülésre vonatkozó szabályai nyernek alkalmazást (1055. §.)." Ez a szabályozás előnyösebb a gyámoltra, mint a gyámi törvényé, mert a gyámolt —• főleg ha teljeskorúvá nyilváníttatott — a gyámság megszűntekor nincs is mindig kellőieg tájékozva ügyei állásáról és így ha csak később tudja meg, hogy gyámja megkárosította, nincs elzárva rövidre szabott határidő, vagy elhamarkodott felmentés által, hogy kárköyetelését érvényesíthesse volt gyámjával szemben. Bár a gyám tisztének bármely okból megszűntével a gyámhatóság többé nem felettes hatósága a gyámnak, különösen a gyámság megszűntével a volt gyámolt ügyeibe felügyeleti jog címén nem avatkozhatók, a gyámnak arra az időre, míg tiszte véget ért, a gyámság megszűnte után is állapíthat meg jutalmat. A 292. §. szerint ugyanis a gyámi jutalmat a gyámhatóság belátása szerint és csak utólag állapítja meg, tehát a gyám azt gyámhatósági megállapítás nélkül bírói úton sem követelheti ós így nem volna a méltányossággal összeegyeztethető, hogy a gyám, ha pl. gyámoltja házassága következtében vált teljeskorúvá, megérdemelt jutalmától elessék, csak azért, mert az bírói úton nem követelhető, az annak megállapítására kizárólag illetékes gyámhatóság pedig a gyámság megszűnése miatt szintén nem állapíthatná meg. Arról, hogy a gyám halála esetére az örökö-ei kötelesek áz általa kezelt vagyont kiadni és helyette végszámadást előterjeszteni, külön intézkedni nem szükséges, mert az 1892. §. értelmében az örökösök felelősek az örökhagyó tartozásaiért. 8. Az 1377. ós 1378. §-oknak a megbízásra vonatkozó szabályait, a gyámolt és gyám közötti viszonynak a megbízó és megbízott viszonyával való hasonlóságánál fogva a 314. §. kiterjeszti az utóbbira is a jogbiztonság, de magának a gyámoltnak érdekében is. A gyám gyámoltja képviseletében eljárhat mindaddig, amíg arról, hogy gyámi tiszte megszűnt, értesült, vagy kellő gondosság mellett értesülhetett. Nem érinti tehát egy a gyám által kötött szerződés érvényességét az a körülmény, hogy annak kötésekor és a gyámhatósági jóváhagyásakor a gyámolt már teljeskorú volt, feltéve, hogy a teljeskorúságról egyik sem tudott és kellő gondosság mellett sem tudhatott róla. Nem használhatja fel azonban a saját javára a gyám képviseleti joga