Képviselőházi irományok, 1910. XXXII. kötet • 886. sz.

Irományszámok - 1910-886. A polgári törvénykönyv javaslata indokolásának 1-ső és 2-ik része

305-306. §. 167 elfogultsága szembeszökő. Hivatásánál fogva ugyanis első sorban a gyámolt érdekét kell oltalmaznia és így kétes kérdésekben annál is inkább a gyámmal szemben a gyámolt javára kell döntenie, mert, mint a gyám felügyelője könnyen felelősségre is vonathatnék, ha a tényleg vagy jogilag kétes kérdést a gyám javára helytelenül döntené el. Különben is megengedni, hogy követelések felett a peres eljárás biztosítékait nélkülöző közigazgatási úton lehessen dönteni, nem ritkán a gyámolt érdekében sem állana. A gyámolt védelmére elegendő, ha a gyámhatóság a gyám ellen gyámi tisztéből eredőleg támasztható követeléseket közvetlenül biztosíttathatja. Ereszben a Gy. T. 127. §-ának rendelkezései az alkotandó gyámügyi rendtartásba átvehetők volnának, esetleg a végrehajtási törvény 227. §-ának megfelelő kiegészítésével. 10. Eltér a mai jogtól a Tj. 305. §-a, amely szerint a gyámhatóság fontos okból, nevezetesen, ha a gyám nagyobb értékű ingóságokat kezel, vagy ha kezéhez az évi szükségletnél jóval nagyobb jövedelem folyik be, elrendelheti, hogy a gyám biztosítékot adjon. Jílnnek az intézkedésnek célszerű voltát az okolja meg, hogy némely esetben a törvény egyéb rendelkezései nem elegendők a gyámolt érdekeinek: megóvására, de arra is alkalmas, hogy a gyám a kiskorú érdekében kevósbbé megkötötten járhasson el tisztében. Az azonban, akitől a gyámhatóság biztosítékot kíván, a gyámi tiszt elvállalását visszautasíthatja (249. §. 6.), a már kirendelt gyám pedig a gyámi tiszt alól felmentésót kívánhatja (1311. §.). A biztosítékadás elrendelésének csak fontos okból, tehát csak kivételesen van helye, amelyet legjobb belátása szerint a gyámhatóság állapít meg. A mértékét és módját is a körülményekhez képest ugyancsak a gyámhatóság határozza meg. Ehhez képest addig, míg a gyám tiszte tart, a gyámhatóság a biztosítékot bármikor felemelheti, csökkentheti, változtathatja ós megszüntetheti. A biztosítók adásánál nincs szükség a gyámolt képviselete céljából külön gondnokra. Maga a gyámhatóság a gyámolt képviselője. Eltérőleg azonban a 186. §. 2-ik bekezdésétől, a biztosíték adásának és feloldásának költsége magát a gyámoltat terheli, mert ez az ő érdekében történik, míg a 186. §. esetében a biztosítókadás az atya érdeke és így annak költsége is őt terheli. IV. A gyámság vége. 1. Azt, hogy a gyámság a gyámolt halálával véget ér, nem szükséges kimondani, magától értetődik. A Tj. 306. §-a szerint a gyámolt teljeskorúvá váltával szintén véget ér, bár időközben gyámság alá helyeztetett, mint teljeskorú, mert a teljeskorú feletti gyámság, bár nagyjában a kiskorúak gyámságával megegyező a szabályozása, még sem teljesen azonos az utóbbival, különösen eltérő arószben, hogy kik ós minő sorrendben tarthatnak a gyámi tisztre számot. Véget ér a gyámság, ha a kiskorú szülőjének képviselete alá került, pl. annak következtében, hogy a gyámság alá helyezett szülőt a gyámság alól felmentették, a törvénytelen gyermek kiskorú anyja teljeskorúvá vált. Szülő alatt azt is kell érteni, akivel szemben örökbefogadás vagy törvényesítés következtében nyerte el a gyámolt a törvényes gyermek jogállását Ezekben az esetekben a gyámság magamagától véget ér, a gyámságot megszüntető körülmény beálltával. Ez alól két kivételt állapít meg a törvény, az egyiket az utóházassággal a törvényesített, a másikat az eltűnt gyámoltra nézve (307. §)