Képviselőházi irományok, 1910. XXXII. kötet • 886. sz.
Irományszámok - 1910-886. A polgári törvénykönyv javaslata indokolásának 1-ső és 2-ik része
164 299-300. §. 7. Már a cím bevezetésének 4. pontjában érintve vannak az okok, amelyek miatt — a rokonság befolyásának a gyámoltak ügyeire kívánatos fenntartásával — a Tj., szemben a G} r . T. 142. és 150. §-aiban foglalt szabályozással, a beavatkozásra jogosult rokonok körét és beavatkozásuk mértékét szűkebbre vonta. Kétségtelen ugyanis, hogy a gyámolttal a vérségi kapcsolat révén is összeköttetésben álló személyek többnyire tájékozással bírnak a gyámolt ügyei felől és ez alapon, nem tekintve a gyámolt irányában vélelmezhető rokonszenvet ós önzetlen érdeklődést, hasznos szolgálatokat tehetnek abban az irányban, hogy a gyámhatóság a gyámolt személyének ós vagyonának körülményeiről megfelelően tájékozva legyen. Külön megbízatás nélkül is alkalmas ellenőrzői a gyám eljárásának, akár önzetlen rokonszenv, akár önző érdek legyenek rugói érdeklődésüknek, amely annyiban jogosult is lehet és a gyámolt érdekében amiatt vissza sem utasítható, hogy a gyámolt érdekeinek védelmével egyúttal a magukét is védik. A rokoni kör szertelen kiterjesztése azonban nem szolgálná a gyámolt érdekét, mert még ha távolabbi rokonok önzetlen érdeklődésére is lehetne számítani, a családi összetartozóság érzésének hiányából nincsenek abban a ' helyzetben, hogy a gyámolt ügyei felől tájékozódva volnának, vagy a gyámolt érdekében szívesen közreműködnének. Emellett, figyelemmel arra, hogy a gyámügyi rendtartásban alig lesz mellőzhető, hogy véleményük érvényre juttatása céljából a gyámhatóság némely intézkedésével szemben panasszal fordulhassanak a felsőbb gyámhatósághoz, a beavatkozásra jogosult rokonok körének tágítása esetén a gyámolt érdekei megóvásáért felelős gyám és gyámhatóság eljárását megnehezítené olyanok akadékoskodása, akik különben is — az 1458. §. 2. bek. esetének kivételével — tanácsukért és véleményükért legfeljebb erkölcsileg felelősek. Ehhez képest a 299. §. a gyámhatóságnak szóló utasítás formájában, de joguk gyanánt is biztosítja a gyámolt egyenes ágon rokonának, testvérének, szülői testvérének és ezek házastársának, ha pedig a gyámolt kiskorúsága meg van hosszabbítva, ennek a házastársának, hogy kérelmükre a gyámhatóság őket meghallgassa, mielőtt a gyámolt személyét vagy vagyonát érintő fontosabb ügyben határozna. Ennek a jognak gyakorlásából ki van zárva, akit nem lehetne vagy nem volna szabad a 244. §. 1., 2., 4. és 5. pontja okából gyámul kirendelni, mert az ilyennek véleménye amúgy sem megbízható. A §.2. bekezdése szerint a gyámhatóság kórelem nélkül is meghallgathatja a gyámolt említett hozzátartozóit, ha a gyámolt érdekében szükségesnek látja, de meghallgathat olyan rokont és sógort is, akinek nincs joga meghallgattatásához. A gyámhatóság ugyanis nem zárható el attól, hogy ezen a módon is tájékozódhassák afelől, hogy a gyámo't érdeke mit kíván. A §. 3. bekezdése a mai joggal szemben azt az újítást teszi, hogy a hivatalból meghallgatott hozzátartozó a meghallgatásával felmerült költségeinek megtérítését követelheti a gyámolttól, de csak a gyámhatóság megállapítása szerint. Nincs joga tehát a megállapítást per útján követelni. Költségszámba csupán a tényleges kiadások vehetők, de nem időmulasztás következtében elvesztett keresmény is. 8. A 300 §. azokat a fontosabb ügyeket jelöli meg, de nem kimerítően, amelyekben a gyámolt vagy a meghallgatásra jogosult hozzátartozók meghallgatandók. De ezen ügyekben is csak annyiban, amennyiben a gyámolt viszonyainál fogva adott esetben a szándékolt intézkedés fontosabb
