Képviselőházi irományok, 1910. XXXII. kötet • 886. sz.

Irományszámok - 1910-886. A polgári törvénykönyv javaslata indokolásának 1-ső és 2-ik része

283—285. §. 157 érdekeit érzékenyen érintheti a szerződés hatályossá váltának bizonytalansága. Hogy ebből a xeá nézve esetleges káros helyzetből módot adjon a szabadu­lásra, a §. 2. bekezdése feljogosítja a gyámmal szerződő felet, hogy fel­hívhatja a gyámot, tehát nem a gyámhatóságot, hogy megfelelő határidő alatt, amely a'felhívás vételétől számítva nyolc napnál rövidebb nem lehet, a jóváhagyást vele közölje. Ha a közlés a kitűzött határidőben sem a gyám­hatóság, sem a gyám részéről meg nem történik, a jóváhagyást megtaga­dottnak kell tekinteni, vagyis a szerződést a másik félnek nem kell állania. Ha a gyámolt időközben korlátlanul szerződő képessé vált, e felhívást nem a gyámhoz, mint aki volt gyámoltja képviseletére nincs jogosítva, hanem közvetlenül az előbbihez kell intéznie, mert a §. 3. bekezdése szerint az ő jóváhagyása lép a gyámhatósági jóváhagyás helyébe. 27. Annak ellensúlyozására, hogy a gyámoltat, míg a nevében gyámja által kötött szerződést a gyámhatóság jóvá nem hagyta, a szerződés nem köti és a gyám az általa kötött szerződés hatályossá válását meghiúsíthatja azáltal, hogy a gyámhatósági jóváhagyás elnyerése iránt nem intézkedik vagy a kieszközölt jóvá­hagyást a másik szerződő féllel nem közli: a 283. §. szerint az utóbbi addig, amíg a gyámhatóság jóváhagyását ez a hatóság vagy a gyám a 282. §. 1. bek. értel­mében vele nem közölte és a szerződés alapján egyik részről sem törtónt teljesítés, a szerződéstől elállhat, kivéve, ha a jóváhagyás hiányáról a szer­ződés kötésekor tudomása volt vagy csak súlyos gondatlanságból nem volt tudomása. Ha tehát a szerződóst a gyámhatóság jóváhagyásától feltétele­zetten kötötték és ennek elnyerésére nézve a szerződósben határidőt nem szabtak, a másik szerződő fél a gyámhatósági jóváhagyás megtagadásáig, illetve a 282. §. 2. bekezdésében körülírt felhívás nyomán kitűzött határ­idő eredménytelen lejártáig kötve van. Magától értetik, hogy amennyiben a szerződósben a kötelezettségben maradás határidejét megállapították, a másik fél azon belül attól el nem állhat, de elállás nélkül is szabadul a szerződés kötelezettségeitől, ha a jóváhagyásra kitűzött határidő lejárt. A §. szabálya nyilvánvalóan azokra az esetekre vonatkozik, amelyekben a gyámmal szer­ződő fél abban a hiszemben szerződött, hogy a gyám a szerződés megkötése tekintetében nem szorul gyámhatósági jóváhagyásra vagy azt már búja. A 2. bekezdés értelmében az elállás csak akkor hatályos, ha a szer­ződő fél, mihelyt a jóváhagyás hiányáról értesül, a gyámmal szemben hala­déktalanul kijelenti a szerződéstől való elállását. 28. A 284. §. azt az esetet szabályozza, midőn a gyám elnyerte ugyan a máshoz intézett jognyilatkozatához a gyámhatósági jóváhagyást, de az erre vonatkozó gyámhatósági határozatot fel nem mutatja. Az ily jognyilatko­zata, ha a másik fél a gyámhatósági határozat fel nem mutatása okából haladéktalanul visszautasítja, érvénytelen, kivéve, ha a másik fél tudta, hogy azt a gyámhatóság jóváhagyta. Ha a másik fél a visszautasítás jogával nem él, a 282. §. értelmében be kell várnia a gyámbatósági jóváhagyás közlését, illetve a 282. §. 2. be­kezdésében szabályozott jogával élhet. A 3. bekezdés értelmében a gyámnak oly egyoldalú jognyilatkozata, amely nincs határozott személyhez intézve, a szükséges gyámhatósági jóvá­hagyás nélkül érvénytelen. 29. A 280. §. 2. és 3. pontjában foglalt szabály célját tévesztené, ha a gyámnak a gyámhatóság jóváhagyása nélkül kötött tilos jogügylete olyannal szemben is megállana, aki az ügylet megkötésekor tudta, hogy azt a gyám­nak megkötnie nem szabad. Jóhiszemű szerződővel szemben a jogbiztonság

Next

/
Thumbnails
Contents