Képviselőházi irományok, 1910. XXXII. kötet • 886. sz.

Irományszámok - 1910-886. A polgári törvénykönyv javaslata indokolásának 1-ső és 2-ik része

278. §. 151 egyező. A gyámnak az a hivatása, hogy gyámoltja vagyonát fenntartsa és gyarapítsa, nem pedig, hogy ajándékozással kisebbítse. Azt, hogy oly jogügy­let, amelyben a gyám gyámoltja képviseletében ajándékoz, gyámhatósági jóváhagyás esetében sem érvényes, nem szükséges kimondani, mert ha a gyám ily jogügyletet nem köthet, a gyámhatósági jóváhagyás tárgya hiányzik és a gyám semmis jogügylete a gyámhatósági jóváhagyás következtében sem vál­hatik érvényessé. Az, hogy ajándékozás forog-e fenn, az 1200. §. szerint kell elbírálni. A Gy. T. idézett szakaszai szerint ajándékszámba megy, ha a kis­korú visszteher nélkül idegen kötelezettséget vállal vagy jogáról ellenérték nélkül lemond. De mert nem minden joglemondás vagy idegen kötelezettség vál­lalása tekinthető ajándéknak, a Tj. 277. §-a ereszben nem követi a gyámi törvényt. A gyámolt érdekeinek megóvására teljesen elégséges a 278. §. sza­bálya, amely ily jogügyletek érvényéhez megkivánja a gyámhatósági jóvá­hagyást. Körülbelül megegyezően a Gy. T. idézett szabályával a Tj. 277. §-a is megengedi a gyámnak az oly ajándékozást, amellyel erkölcsi kötelességnek vagy a társadalmi illeni valamely követelményének tesz eleget. Pl. a gyámolt nyomorba-jutott nagybátyját segélyezi; a gyámolt testvérének az előbbi nevében nászajándékot ad. 22. A gyámolt érdeke megóvásának leghathatósabb eszközéül kínálkozik a gyám képviseleti jogának (257., 791. §.) oly irányban való megszorítása, hogy a gyámnak nagyobb jelentőségű jogcselekményei a gyámoltra nézve csak gyámhatósági jóváhagyásuk esetében legyenek kötelezők. Ez ekkép ki­vétel az általános szabály alól, vagyis a gyámnak gyámoltja képviseletében tett intézkedése megáll, hacsak a törvény annak joghatályát nem teszi füg­gővé a gyámhatóság jóváhagyásától. A törvényben külön meghatározott eseteken felül a 278. §. szerint a gyámhatóság jóváhagyása szükséges a gyámnak az 1—17. pontokban felso­rolt jogügyleteihez. Nevezetesen: A 278. §. 1. pontja szerint ahhoz, hogy a gyám olyan szerződóst köt­hessen, amellyel a gyámolt egész vagyonáról való rendelkezésre vállal köte­lezettséget, pl. átengedi annak a haszonélvezetét. Csak a, gyámolt meglévő vagyonáról való rendelkezés lehet a jóváhagyás tárgya, mert a jövőbeli va­gyonára vonatkozó ily rendelkezés a 748. §. szerint semmis. A 278. §. 2. pontja szerint ahhoz, hogy a gyám a gyámolt ingatlanáról vagy ingatlant terhelő jogáról (építmónyjog, szolgalmak, telki terhek) ren­delkezhessék, kivéve a jelzálogjogot, amely felől a gyám rendelkezési jogát már a 276. §. megköti. A szabály megegyezik a Gy. T. 113. §. 9. pontjával. E szabály megkerülésének megakadályozása céljából a 278. §. 3. ós 4 pontja szerint gyámhatósági jóváhagyás szükséges a gyámnak a gyámolt oly követeléséről való rendelkezéséhez, amely ingatlan tulajdonának átruhá­zására vagy ingatlant terhelő jog megállapítására, átruházására vagy meg­szüntetésére irányul; valamint az említett rendelkezésekre kötelezettség vál­lalásához. t A 278. §. 5. pontja egyezőleg mai jogunkkal megkivánja a gyámható­sági jóváhagyást ingatlan vagy ingatlant terhelő jog szerzéséhez, de — eltérőleg a mai jogtól — csak az esetben, ha visszteherrel jár. Elfogad­hatja tehát a gyám gyámoltja számára a neki ajándékozott tehermentes ingatlant, ha az ajándék nincs meghagyással terhelve, utóbbi esetben vagy az azt terhelő adósság átvállalása esetében azonban szükséges a jóváhagyás. A Gy. T. 113. s- 6. pontjával egyezően a 278. §. 6. pontja szerint

Next

/
Thumbnails
Contents