Képviselőházi irományok, 1910. XXXII. kötet • 886. sz.

Irományszámok - 1910-886. A polgári törvénykönyv javaslata indokolásának 1-ső és 2-ik része

141 tartozik ós a bíróság nem vizsgálhatja azt, vájjon a gyám és a gyámolt között valójában van-e érdekellentét és ezen az alapon a gyámhatóság helyesen rendelt-e ki gondnokot a gyámolt részére? A Tj. 266. § a első mondatának szabálya e szerint lényegében megegyezik a Gy. T. álláspontjával. A gyámhatóság bizonyos ügyekben elvonhatja a gyámtól a képviselet jogát és azt másra, pl. gondnokra bízhatja és úgy az elvonás, mint a gondnokrendelés nem tehető harmadik személlyel szemben kérdésessé amiatt, hogy a gyámhatóság intézkedése helytelen volt, mert minden korlátozástól menten állapítja meg, hogy a gyámhatóság a gyámtól a képviseletet elvonhatja. A §. többi része ugyanis csupán utasítás a gyámhatóság részére, hogy e jogával mikor éljen. Az egyik utasítás úgy szól, hogy általában akkor vonja el a gyámtól a képviseletet, ha méltán tartani lehet attól, hogy a gyám nem járna el gyámoltja képviseletébén utóbbi érdekének megfelelően. Az ok nemcsak a gyám ós gyámoltja közötti érdekellentét, hanem a gyám egyéni körülményeiből merített bizalmatlanság is lehet. Pl. a gyámolt jelentős érdeke a gyám ipjának vagy nagybátyjának érdekével kerülnek összeütközésbe. Ezenkívül még azt a külön utasítást is adja, hogy különösen akkor vonja el a gyámtól a képviseletet, ha egyrészt a gyámolt, másrészt a gyám vagy a gyám által képviselt más személy vagy a gyámnak az előző §. 1. pontjában említett valamely hozzátartozója között jelentős érdekellentét áll fenn. Ez az utóbbi külön utasítás feleslegesnek látszhatnék, mert a 265. és a 796. § szabályai úgyis kizárják a gyámot a képviseletből, az ott említettekkel szemben. Pedig nem felesleges. Mert pl. érdekellentét állhat be köztük annak következtében, hogy a gyám vagy valamely hozzátartozója oly ingatlant vesz meg, amely a gyámoltat illető jelzálogjoggal van terhelve, vagy valamelyikük engedmény útján megszerzi a gyámolt ingatlanát terhelő jelzálogos követelést Felvethető a kérdés, vájjon megnyugtató-e a gyámolt érdeke szempontjából, hogy érdek összeütközés okából a gyám csak akkor legyen kizárva a képviseletből, ha azt a i gyámhatóság megállapítja és nem kellene-e már az órdekösszeütközés tónyénél fogva a gyámnak az illető ügyben képviseleti jogát megszűntnek tekinteni, különösen amiatt, mert a gyámnak képviseleti jogát tőle a gyámhatóság el nem vonta és így tehet oly károsító jogcselekményeket, amelyeket az elkésett gondnokrendelés útján már jóvá tenni nem lehet ? Bár a felvetett kórdós megoldásánál elhatározóbbnak látszik a kiskorúak és gyámság alá tartozók érdekeinek megóvása, mint a jogbiztonság szempontja, a Tj. ez utóbbit sem vélte mellőzhetőnek ós pedig annál kevósbbó, mert erre amazok érdeke megnyugtató oltalmazása céljából nincs szükség. Az órdekösszeütközés leggyakoribb ós könnyen felismerhető eseteiben a 796. ós 265. §. szabályai ugy is kizárják a gyámot a képviseletből. így pl. ha a gyám azzal a céggel kötött jogügyletet, a melynek ő is tagja, ez a jogügylet a 796. §. alapján sem állana meg. A gyámnak a gyámolt képviseletében foganatba venni szándékolt jelentős jogügyletei gyámhatósági jóváhagyásra szorulnak. A gyámhatóságnak ekkép többnyire módjában áll a gyám ós gyámoltja között fennforgó érdekellentétet felismerni és a 266. §. értelmében intézkedni, még ha a gyám a 326. §-ban megszabott kötelessége megszegésével azt be sem jelentette volna. Ha a gyám jóhiszeműen mulasztotta el a bejelentést, mert pl. nem tartotta a maga érdekét a gyámoltóba ütközőnek, ebből az okból a gyámolt megkárosításától nincs mit tartani ; ha pedig szándékosan, a gyámoltját károsító szándókkal hallgatta el az érdekellentétet, a gyámolt helyzete nem kedvezőtlenebb, mint az esetben, ha a gyám hűtlenül jár'el,