Képviselőházi irományok, 1910. XXXII. kötet • 886. sz.

Irományszámok - 1910-886. A polgári törvénykönyv javaslata indokolásának 1-ső és 2-ik része

245—246. §. 131 alatt ismertetett okokból. A Gy. T. 47. §. c), d), e), g) alatti okok olyanok, amelyeket adott esetben a gyám kirendelésénél a gyámhatóságnak úgyis figyelembe kell vennie a 239. §. 2-ik bekezdése értelmében, de feltétlen kizáró okkép való megállapításuk nem volna célszerű. A Gy. T. 44. §. a) pontja a Tj, 245. §-ában talált helyet feltétlenségét gyengítő módosítással. A 244.§-ban felsorolt személyek méltán tekinthetők olyanoknak, akiknek a gyámi tisztre való alkalmatlansága nyilvánvaló. így akinek kiskorúsága ideiglenesen meg van hosszabbítva vagy aki ideiglenesen gyámság alá van helyezve, vagy részére minden ügyére nézve gondnokot rendeltek, arról méltán vélelmezhető, hogy nem alkalmas gyám. A hivatalvesztésre ítélt kizárása már azért is megokolt, mert a gyámhatóság nem nyújthat segédkezet büntetésének büntetésszámba menő következményének elhárítására, vagyis nem kerülhet ellentétbe a büntető törvény rendelkezéséve). A §. 5. pontjában foglalt tilalmat pedig az okolja meg, hogy felette végzetes következménye lehetne a kiskorúra, ha gyámságát oly személyre bíznák, aki — bár törvényes úton — családi állásából vagy vagyonából akarja kiforgatni. 14. Méltán tartjuk a szülőt gyermeke érdekeinek legmegbízhatóbb őrének. Nem tudhatja ugyan, hogy mi lesz a való helyzet halála után, de jól sejtheti azt. Gyermeke sorsát irányító akaratát meg kell tehát becsülni ós csak a gyermek nyilvánvaló érdekében hagyhatók figyelmen kivül Ezért a Tj. 245. §-a nem engedi meg a gyámhatóságnak, hogy gyámul kirendelje azt, akit a gyámjelölésre jogosult atya vagy anya végintézkedéssel a gyámságból kizárt, hacsak a szülői rendelkezés követése nem ellenkezik a kiskorú érdekével. Ha az atya és anya rendelkezése egymással ellenkezik, pl. az anya kizárta azt, akit az atya gyámul nevezett, vagy gyámul nevezte azt, akit az atya kizárt, a §. ugyanazon okokból, mint a szülők részéről való gyámjelölésnél, a döntést a gyámhatóságra bízza, kiterjesztvén a 235. §. 2. és 3. bek. szabályának megfelelő alkalmazását erre az esetre is. 15. A Tj. értelmében nők ópúgy lehetnek gyámok, mint férfiak. De ha asszony a nő, gyámi tiszte gyakorlása révén ellentétbe kerülhet férje rendelkezésével, sőt érdekével, mert a gyámság viteléből támadt kötelezettségek erejéig csorbíthatná a férjének hozományán megillető jogait. Ezért a Tj. 246. §-a szerint nem szabad a gyámhatóságnak az asszonyt férje beleegyezése nélkül gyámul kirendelni, kivéve két esetet, amikor erre a beleegyezésre nincs szükség. Az egyik az, ha a férj atyja a kiskorúnak. Pl. ha a férj elvesztette a szülői jogát vagy képviseleti jogának szünetelése miatt kell gyermeke részére gyámot nevezni, mert az anyja nem él és a férj feleségének, vagyis a gyermek mostoha anyjának gyámul kirendelését a gyermek érdeke kivánná. A másik eset, amikor nincs szükség a férj beleegyezésére, ha az asszony a kiskorúnak az anyja. Ez előfordulhat, ha pl. az anya örökbeadott gyermeke az örökbefogadó halála vagy szülői jogaitól megfosztása esetében kerül gyámsága alá ós a körülmények olyanok, hogy a gyermek érdekében állónak látszik az anyának részére gyámul kirendelése, aminek ekkép a férj ellenzése sem lehet törvényes akadálya, mert gyermekének gondozása az anyának természetes kötelessége, bár az örökbefogadás következtében megszűnt szülői joga feléledésének nincs is helye, mert nem neki kell a gyermeket eltartania, hanem az eltartható saját vagyonából is (139. §. 3. bek.). A férj beleegyezését csak ő maga adhatja meg. Törvényes képviselője 17*