Képviselőházi irományok, 1910. XXXII. kötet • 886. sz.

Irományszámok - 1910-886. A polgári törvénykönyv javaslata indokolásának 1-ső és 2-ik része

128 239. §. átvételét halasztgatja, vagy ha gyámmá kirendelése a kiskorú érdekét veszé­lyeztetné. Abból a vélelemből kiindulva, hogy azok, akiknek a gyámi tisztre elsőbbségük van, egyszersmind cinjei £i legalkalmasabbak, a §. 2. bekezdése megengedi, hogy a gyámhatóság azt, aki csak múló akadály miatt nem vehette át a gyámságot, kérelmére — az akadály megszűntével —- az addigi gyám felmentésével gyámul kirendelhesse. A gyámi tiszthez való elsőbbség jogával nem jár azonban együtt elfo­gadásának kötelessége. A jogosult elállhat attól, vagy hallgatag is bele­nyugodhatik mellőzésébe. Magatartásának értelmezésétől függ, vájjon előjogá­ról való végleg vagy visszavonhatatlan lemondásnak kelljen-e azt tekinteni. De indokolatlan mellőzése sem érinti a helyette kirendelt gyám kirendelésé­nek hatályát. Az elsőbbségről való lemondás nem mentesíti azonban a jogosultat a gyámi tiszt elfogadásának törvényes kötelezettségétől (248. §.). Ha azok közül, akik a gyámi tisztre számot tarthatnak, mind eláll jogától vagy már ilyen nincs is, a gyámhatóság a jogától elállót, ha a kiskorúnak érdeke szem­pontjából jónak látja és törvényes akadály nem állja útját, gyámul kirendel­heti. Ez esetben a kirendelés elfogadásától az utóbbi csak törvényes mentség érvényesítésével szabadulhat. A §. 3. bek. nem ad ugyan elsőséget annak a kiskorú házastársnak,, akinek kiskorúságát meghosszabbították, de megengedi a gyámhatóságnak, hogy a megelőző szakaszok szerint elsőbbséggel bírók, vagyis a végintézkedéssel gyámul megjelölt, az atyai és anyai nagyatya és a törvénytelen gyermekét elis­mert atya mellőzésével gyámul kirendelhesse. Ennek a szabálynak a 321. §. sza­bályaival megegyező az indoka. Valamint a tékozlás vagy iszákosság miatt gyámság alá helyezett teljeskorú házastárs tekintetében tartani lehet attól, hogy házastársa az életközösség következtében nem lesz képes a gyámság alá helyezéssel elérni kívánt célt megvalósítani, úgy a férjnek, akinek a kiskorú­ságát könnyelműsége miatt meghosszabbították, a többnyire szintén fiatal házastársa sem fogja a gyámi tiszttel járó kötelezettségeket célirányosan teljesíthetni. Viszont, ha ez irányban a fennforgó körülményeknél fogva nincs ok aggódni, a házassági viszony bensősége és a házastársak között rend­szerint meglévő érdekközösség ajánlja annak megengedését, hogy a házasság dacára kiskorú házastárs gyámjává a gyámhatóság a' házastársát rendel­hesse ki. 9. Ha nincs, akit azon az alapon, hogy a gyámi tisztre számot tarthat, kellene gyámul kirendelni, vagy ha van is ilyen, de joggal mellőzhető: a Tj. 239. i;-a értelmében a gyámhatóságnak kell a gyámot kiszemelnie. Csak azért, hogy megfelelő tájékozást szerezhessen a felől, ki volna legalkalmasabb a gj^ámi tisztre, arra utasítja a §. a gyámhatóságot, hogy a rokonok, a sógorok és a köz­gyám meghallgatásával szemelje ki a kirendelendő gyámot. Ebből azonban nem következik, hogy ha ily tájékoztatásra nincs szükség, mert pl. a rokonok maguk tesznek aggálytalan javaslatot, a rokonok vagy ezenfelül a közgyám véle­ményét is bevárja;' valamint az sem, hogy a gyámi tisztre elsőbbséggel bírók személye felől ne szerezhessen ugyanazoktól tájékozást. Javaslatukhoz ugyan a gyámhatóság nincs kötve és abban sincs korlátozva, hogy a kiskorú rokonsága és sógorsága köréből kiket hallgasson meg, de megkívánja a törvény, hogy lehetőleg a kiskorúval rokonságban vagy sógorságban lévők sorából szemelje ki a gyámot. [Ehhez még — egyezően mai jogunkkal — a 2. bek. azt a külön figyelmeztetést is fűzi, hogy olyan gyámot szemeljen ki, aki — tekin-

Next

/
Thumbnails
Contents