Képviselőházi irományok, 1910. XXXII. kötet • 886. sz.

Irományszámok - 1910-886. A polgári törvénykönyv javaslata indokolásának 1-ső és 2-ik része

120 neki biztosított szülői jog következményekép a gyámságot annyiban a Tj. is fenntartja, hogy az atyának most is megadja a jogot, hogy kiskorú gyermeke részére gyámot jelölhessen meg, de nem az anya rovására is és megadja ezt a jogot az anyának is (235. §.). A törvényes gyámságot is annyiban fenntartja, hogy az oldalrokonok kizárásával a gyámi tisztre az atyai, majd az anyai nagyatya számot tarthat (236. §.). A mai törvény szerint is azonban a törvényes gyámok szintén csak gyámhatósági megerősítéssel léphetnek be a gyámi tisztbe, vagyis a gyámhatóság állapítja meg, vájjon megerősítésüknek törvényes akadály nem áll-e útjában. A Tj. 239. §-ának az a szabálya pedig, hogy a gyámhatóság gyám rendelésénél elsőbbséget adjon a gyámolt rokonának vagy sógorának, az oldalrokonoknak a mai törvény biztosította törvényes gyámsághoz való jogával, bár fel nem érőnek, de azt megközelítőnek vehető. 4. Nem követte a Tj. a gyámi törvényt a rokonok közreműködésének szabályozásában, de a benne rejlő egészséges eszmét nem ejtette el. A gyámi törvény a negyedizigleni rokonoknak adja meg a gyámolt ügyeiben meghallgatásuk ós közreműködésük jogát. Nagyobb számú rokonok négy tagból álló delegációt választhatnak, amely kebeléből a gyámmal érintkezni hivatott megbízottat jelöl ki. Bizonyos ügyekben a rokonok beleegyezése pótolja a gyámhatóság jóváhagyását. Számos esetben kötelező a gyámra és a gyámhatóságra a rokonok meghallgatása. Határozatlan volta, nehézkessége és a rokonság körének szertelen kiterjesztése miatt azonban a rokonság közreműködésének ily formában szervezett intézménye nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Szintén életképtelennek bizonyult. Ha sikerült is itt-ott megvalósítani, inkább kerékkötője, mint emeltyűje volt az árva érdekei előmozdításának. A Tj. sem utasítja vissza a rokonoknak az árva ügyeiben való közreműködését, mert azt oly hasznos tényezőnek tekinti, amelyet nemcsak meg kell becsülni, de szinte nélkülözhetetlen. Korlátozza azonban a közreműködésre jogosultak körét a gyámolthoz közel állókra: az egyenes ágon rokonokra, az oldalrokonok közül a testvérre, szülőinek testvérére és ezek házastársára. Közreműködésüknek csak meghallgatásuk formájában és csak fontos ügyekben lehet helye (299., 300. §.). 5. De a gyámi törvénynek a gyám olt érdekeinek biztosítására szolgáló határozmányait, bár egyben-másban kiegészítve vagy módosítva, a Tj. általában fenntartja. A Tj. szintén elvileg a gyám jogául ós kötelességéül jelenti ki, hogy a gyámoltnak gondját viselje, vagyonát jól és híven kezelje ós őt minden ügyében képviselje. A gyámnak kell ekkép legjobb belátása szerint, kötelességszerűen a gyámolt ügyeit intézni. A gyámhatóságnak csak az a feladata, hogy felügyeljen arra, vájjon a gyám kötelességszerűen, gyámoltja érdekeinek megfelelően jár-e el tisztében, ha kell, arra pénzbírság terhe alatt követendő utasításokkal szorítsa, az árva érdekeinek veszélyeztetése esetében pedig azok elhárításáról alkalmas módon, esetleg a gyámnak tisztéből eltávolítása útján gondoskodjék. 6. A gyámolt anyagi érdekeinek biztosítása céljából a Tj. is megengedi a gyám képviseleti jogának bizonyos esetekben korlátozását vagy elvonását. A gyámi törvénnyel egyezően — bár szabatosabb meghatározással — a gyám bizonyos jogcselekményeinek joghatályát szintén a gyámhatóság jóváhagyásától teszi függővé. A gyámolt pénzét, könnyen értékesíthető értékpapírjait, drágaságait a Tj. sem hagyja meg rendszerint a gyám kezén, hanem azokat olykóp rendeli a gyámolt részére megőriztetni, hogy azokról a gyám a gyámhatóság jóváhagyása nélkül ne rendelkezhessék, sem azokról való rendelkezésre kötelezettséget ne vállalhasson.