Képviselőházi irományok, 1910. XXXII. kötet • 886. sz.

Irományszámok - 1910-886. A polgári törvénykönyv javaslata indokolásának 1-ső és 2-ik része

213-221. §. 109 HETEDIK FEJEZET. Törvénytelen gyermekek. 213—230. §. I. T. 343.-360. §.*; Ind. I. k. 490-507. 1.; FőelSadm. III. k. 132.-237. I. (I. J. T. IV. 1033-1138 1.); Bizotts. tárgy. I. f. 166-199. I. (I. J. T. IX. k. függ.); II T. 213-230. '§. I. A törvénytölen gyermek jogállása. 1. A Tj. a szülőik vétkében ártatlan gyermekek iránt tartozó igazságosság és a társadalom érdekétől vezetve a tör vény télen gyermekek helyzetét a magánjog terén oly kedvezővé kivánja tenni, amennyire az a házasság intézményének, mint mai társadalmi rendünk alapjának megingatása nélkül lehetséges. A házasság intézményének gyöngítése nélkül nem lehet ezért a törvénytelen gyermeket csupán a vérközösség alapján természetes atyja családjába befogadni, kölcsönösen törvényes családi köteléket létesiteni a gyermek és atyja, továbbá rokonai közt. A Tj. ekkép elvileg tartózkodott attól, hogy a' törvénytelen gyermek és természetes atyja közt, bár ez utóbbi atyaságát kifejezetten beismerte is, családi kapcsolatot létesítsen. Az anyával ós az anyai ágról való rokonokkal szemben azonban a Tj. a törvénytelen gyermeket egyenlőnek tekinti a törvényessel (213. §. 1. bek.). Az anyával szemben jóformán indokolásra sem szorul, hogy a törvénytelen és törvényes születés a családi állás tekintetében különbségeket ne hozzon létre a gyermekre nézve. Arra nézve, hogy az anyai rokonsággal szemben is ugyanez legyen a viszony, döntő az a megfontolás, hogy a törvénytelen gyermeknek az anyai családból való teljes kizárása általános társadalmi szempontból nagyon igazságtalan ós káros. A társadalom érdeke is az, hogy a törvénytelen gyermek ne álljon egyedül, család nélkül a világban. A 213. §. 1. bekezdésében foglaít alapelv értelmében a szülői jog a törvénytelen gyermek felett minden korlátozás nélkül az anyát illeti (162. §.). Ha az anya kiskorú vagy gyámság alá van helyezve, szülői jogának gyakorlására a 171. §. irányadó. A 204. §. analógiájára külön ki kellett mondani, hogy a kiskorú törvénytelen gyermeknek — atyja nem lévén — képviselője és vagyonának kezelője az anyja. A 206. §. és a benne felhivott §-ok az anyára ez esetben is állanak, valamint kiterjednek rá — a 213. §. 1. bekezdésének alapelvéből folyóan— a 207. §. 2. bekezdésének, a 208. §. 1. pontjának, valamint a 209—212. §-oknak szabályai is. Ellenben nem vonatkozik ide a 207. §. 1. bekezdésének szabálya, amely csak a korábbi házasságból született gyermeket védi. A 101. §. ellenképekónt — minthogy a törvénytelen gyermek az anya családjába tartozik — kimondja a 214. §., hogy az ilyen gyermek az anyja családnevét (leánynevét) viseli. 2. Minthogy a Tj. a gyermeknek és anyjának a gyermek nemzőjével szemben is széles körben biztosít jogokat: meg kellett határozni, hogy e szabályok szempontjából kit kell a gyermek atyjának tekinteni. A Tj. 215. §. atyának azt tekinti, aki a gyermek fogantatásának idejében a gyermek anyjával közösült; a fogantatás idejét a 92. §. 1. ós 2. bekezdése szerint