Képviselőházi irományok, 1910. XXXII. kötet • 886. sz.

Irományszámok - 1910-886. A polgári törvénykönyv javaslata indokolásának 1-ső és 2-ik része

5 2. A részleges kodifikáció sikertelensége következtében egységes tervezet elkészítésének szüksége merült fel. A kezdeményezés érdeme Erdély Sándor igazságügyminisztert illeti: ő fektette le az egységes kodifikáció programmját," gondoskodott annak szervezetéről és biztosította az első szöveg elkészültét.^ Az első lépés ebben az irányban az volt, hogy 0 császári és apostoli királyi Felségének 1895 évi október hó 16. napján kelt legfelsőbb elhatározása alapján a magyar általános polgári törvénykönyv tervezetének elkészítése céljára az igazságügy minisztérium kebelében állandó bizottság

1

) szerveztetett. Ez a bizottság — az igazságügyminiszter elnöklete alatt — szerkesztő, tanácskozó és segódtagokból állott. A bizottság szerkesztő és tanácskozó tagjai a bírói, ügyvédi, közigazgatási és jogtanári kar tagjaiból kerültek ki.

2

) A bizottság munkálatait mint vezető tag 1897. évi április hóig dr. Vavrilt Béla akkori kir. kúriai tanácselnök, azontúl pedig 1905. június havában igazságügyminiszterró történt kinevezéséig, Lányi Bertalan akkori miniszteri tanácsos, az igazságügyminisztórium törvényelőkészítő osztályának főnöke vezette. A bizottság az 1897—1900. évek folyamán a tervezet alapelveinek tárgyalása végett 80 szerkesztő bizottsági és 12 terjes ülést tartott s ezek jegyzőkönyveit 6 füzetben közzétette.

3

) 1898-ban közzétette a bizottság saját kiadásában ;

dr. Szászy-Schwarz Gusztáv szerkesztő tagnak »Az ági öröklés kérdése« című véleményes jelentését is. A bizottsági tárgyalásokkal párhuzamosan a szerkesztő tagok elkészítették a reájuk bízott részek előadói tervezeteit. 1899. év szeptember havában kezdetét vette az elkészült rósztervezeteknek az összhang szempontjából való átvizsgálása. A felmerült kérdések megoldása végett az érdekelt szerkesztőtagok részvételével 1899. őszétől. 1900. július haváig 35 értekezlet tartatott. Ezen egyeztető munka eredménye lett a polgári törvénykönyv tervezetének első szövege, amelyet dr. Plósz Sándor igazságügyminiszter 1900. évi november havában közzétett.

4

) i A tervezet első szövegéhez készült indokolás 5 kötetben az 1901. ós 1902. óv folyamán jelent meg, összesen-145 ívnyi terjedelemben (I. k. Bevezetés. Személy- és családjog; II. k Dologjog; III. k. Kötelmi jog I—

VI. címei; IV. k, Kötelmi jog VII—

XVI. címei; V. k. öröklési jog.)

5

) 3. A tervezet első szövege még nem volt arra rendeltetve, hogy törvényhozási tárgyalás alapjául szolgáljon s nevezetesen — bár az egyes rendelkezések tartalmának szükséges összhangját megóvta — még nem volt szerkezetileg teljesen egységes munkálat. Közzétételének főcélja a bírálat felidézése ') E bizottság szervezeti szabályait, valamint ügy- és munkarendjét 1. az Igazságügyi Közlöny XV. évfolyamának 2. számában és az alább említendő Jegyzőkönyvek 1. füzetében. 2

) A bizottság tagjainak névsorát 1. a Jegyzőkönyvek 1. füzetében és a tervezet első szövegének előszavában. 3

) Kiadta a "Jogtudományi Közlöny« szerkesztősége e folyóirat 1897—1900. évi folyamainak mellékleteképen és külön lenyomatban is. 4

) Grill Károly es. és kir. udv. könyvkereskedésének kiadása. 6

) A tervezet első szövege német fordításban is megjelent a Budapesten kiadott »Zeitschrift für ungarisches öffentliohes und Privatreeht« 1901. évi VII. folyamában ; a fordítás Puttkammer & Mühlbrecht berlini cég bizományaképen külön lenyomatban könyvárusi forgalomba is jutott. — Ugyanez a folyóirat a tervezetet kisérő munkálatokból is közölt egyes részleteket, még pedig: a fent említett jegyzőkönyvek 1—3. füzeteit egész terjedelmükben a IV—V. és VIII—IX. évfolyamokban ; a jegyzőkönyvek 4. füzetéből a X. teljes ülést a X. évfolyamban ; a jegyzőkönyvek V. füzetéből a családi hitbizományokra vonatkozó tárgyalásokat, az V., VI. és VIII. évfolyamban; az öröklési jog indokolását (a 2027. §-ig) a IX—XIII. évfolyamokban; végül az alább említendő »Főelőadmányből« az I- LXXXV. számú elvi kérdéseket a X—XIII. évfolyamokban.