Képviselőházi irományok, 1910. XXX. kötet • 877-885. sz.

Irományszámok - 1910-885. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez a zalalövő-zalaegerszegi és zalabér-sárvár-bük-kőszegi helyi érdekű vasutak engedélyezésének és a dunántúli helyi érdekű vasut részvénytársaság tulajdonában egyesült helyi érdekű vasutvonalak engedélyokiratai egyesitésének megtörténtéről

885. szám. 423 mazása egyáltalában szóba jöhet, kiköttetik, hogy hidpadlózatokhoz, valamint hídfőkhöz, hidjármokhoz, jégtörőkhöz, alapcölöpökhöz és alaprácsokhoz, fal- és üveggerendákhoz csakis tölgy- vagy vörös fenyőfát, ékekhez pedig kizárólag csak tölgyfát szabad használni. Hidak és áteresztők, támasztó- és bélésfalak, valamint általában alapozást igénylő más építmények és munkák is minden körülmények közt teljesen hordképesen, kellően szilárdan és akképen alapozandók, hogy az alapnak különösen egyenetlen ülepedése, csúszása, illetőleg elmozdulása, alámosása, felázása vagy felfagyása be ne állhasson. Mindezen követelmények szemmel tartásával az a'apozások módja és mélysége minden egyes esetben — a terep- és talajviszonyoknak ós a még egyébként figyelembe jövő körülményeknek, valamint egyes műtárgyakat és építményeket illetőleg az azokra nézve netalán más helyen külön előirt vagy előírandó feltételeknek megfelelően — az alapgödrök kiemelése és a felmerülő szükséghez képest esetleg a munkák végrehajtása köbben fog megállapíthatni. E tekintetben azonban határozottan kiköttetik, hogy a nőtt talajba O80 méternél kisebb mélységre lenyúló alapozást csak fagyálló kőzeten szabad előállítani, továbbá — még legkedvezőbb viszonyok és legjobb minőségű talaj mellett is — csak azon különleges esetekben, mikor az illető falak minden oldalról kellően szóles és a terep színvonalától mérve legalább O80 méter magas feltöltéssel teljesen körülfogva, illetőleg védve vannak. Az összes áteresztők és hidak, támasztó- ós bélésfalak stb. mindennemű falazatainak előállításához kizárólag csakis portlandcement, homok ós víz megfelelő arányú keverésével készítendő vízálló habarcsot szabad használni. A vastartószerkezetű és vasbeton műtárgyakra vonatkozó mindazon adatokat, melyek arra a célra szükségesek, hogy a hidtörzskönyvek az érvényben álló, vagy netalán még kiadandó szabályzatoknak ós rendeleteknek megfelelőleg elkészíthetők legyenek, tartozik az engedélyes a tényleges kivitellel mindenben megegyezően összeállítani ós a felülvizsgálati műveletekkel együtt — mint ezek kiegészítő mellékleteit — felterjeszteni. Utszabályozások, utáthelyezósek ós útátjárók felépítménye, az eredeti ut felépítményének megfelelően állítandó elő. Oly utaknál pedig, melyek kavicsolva egyáltalában nincsenek, az útátjárók mindkét sinszáltól számítandó 8 — 8 méter hosszúságban 15 centiméter, azontúl pedig 10 centiméter vastagságban kavicsolandók. Egyes fontosabb útátjárók — az esetről-esetre megállapítandó mértékben — kőburkolattal látandók el. Az állomási hozzájáró utak — a mennyiben a közigazgatási bejárásról vagy esetleges pótbejárásokról felvett jegyzőkönyvek és az azokat helyben hagyó vagy később kiadandó ministeri rendeletek egyes hozzájáró utakra nézve eltérő megállapításokat nem tartalmaznának, — valamint az állomási fensikon kocsiközlekedésre szolgáló területek 015 méter vastag kőalappa} és 015 méter vastag kavicsboritással létesítendők. Az állomások előtereinek, illetőleg kezelési területeinek és rakhelyeinek azon részei, melyek kocsiközlekedésre nem szolgálnak, rendszerint 10 centiméter vastag kavicsréteggel boritandók. Az őrházi fensikok, valamint a vontatási telepeknek vágányzatok és építmények által el nem foglalt részei 5 centiméter vastag kavicsboritással látandók el. Az állomásokon, a fensiknak és különösen a vágányok beágyazásának szárazon tartására, a szükséghez képest szabványszerű szivárgók létesítendők. Minden állomáson kert számára legalább 400 négyzetméter és minden