Képviselőházi irományok, 1910. XXX. kötet • 877-885. sz.

Irományszámok - 1910-885. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez a zalalövő-zalaegerszegi és zalabér-sárvár-bük-kőszegi helyi érdekű vasutak engedélyezésének és a dunántúli helyi érdekű vasut részvénytársaság tulajdonában egyesült helyi érdekű vasutvonalak engedélyokiratai egyesitésének megtörténtéről

88B. szám. 409 Az 1874. évi deczember 31-én 18.091. szám alatt kelt közmunka- ós közlekedésügyi ministeri szabályrendeletnek (M. R. T. 1874. évf. 194. sz. G86. s köv. 1.) idevágó határozmányai, a mennyiben azok a hivatkozott feltételei?; megállapításai val ellentótben nem állanak, az itt szóban forgó helyi érdekű vasútra vonatkozólag is érvényben maradnak. Az ópitendő helyi érdekű vasúton összesen 9200 folyóméter állomási mellékvágány létesítése követelhető, mely hosszba azonban a zalabór—sárvári, hegyfalui büki, felsőlászlói, rőtfalva—rendeki és kőszegi csatlakozó állomásokon, valamint Bajti forgalmi kitérőn előállítandó uj, illetőleg áthelyezendő vagy átalakítandó régi vágányok nincsenek beszámítva. Sárvár és Bük csatlakozó állomásokon, valamint Bajti forgalmi kitérőn, létesítendő vágányzatok, úgyszintén ezen állomásokhoz és forgalmi kitérőhöz való csatlakozásoktól számítva ugy Zalabór, mint Felsőlászló felé 300—300 méter hosszban a helyi érdekű vasút nyilt vonala is elsőrendű felépitmónynjel létesítendő. Elsőrendű vasúti felépítménynek megfelelőlegkészítendők az ily felépítménybe eső váltók és keresztezések (teljes kitérők) is. A helyi •érdekű vasútnak nyilt vonalán 300 — 300 méter hosszakban létesítendő elsőrendű pályaszakaszokon a felépítmény egészen uj adagból állítandó elő. Az elsőrendű felépitmén}

7

re nézve Sárvár állomásnál és Bajti forgalmi kitérő nél a m. kir. államvasuti, Bük állomásnál pedig a cs. kii*, szabadalmazott déli vasúti szabványok lesznek mérvadók. Bajti forgalmi kitérőn a Győr felőli végen kettős vágánykapcsolás, a Szombathely felőli végén pedig elterelő csonka vágány létesítendő. Káld, Bő és Locsmánd állomásokon a raktári vágányból kiágazólag egy-egy csonkavágány létesítendő. A közönséges talpfák tölgyfából, avagy esetleg bükkfából állitlatók elő. A bükkfából készített talpfák azonban csakis a kereskedelemügyi minister előzetes jóváhagyásának fentartott módszer szerint megfelelően történt telítéssel alkalmazhatók a felépítményben. A talpfák hossz- és keresztmetszeti méretei legalább a következők legyenek : 1. A folyóméterenként 23"6 kilogramm nehéz aczélsinekből készítendő rendes nyomtávú felépítményben: hosszúság = 220 m., vastagság = 044 m., alsó szóiesség = 0 20 méter és végül felső szélesség mindazon talpfáknál, a melyeken alálótlemezek lesznek alkalmazandók, valamint a tartaléktalpfáknál «= 0*16 méter, az alátétlemezek nélkül maradó talpfáknál pedig = 044 méter. 2. A szabványos nyomtávú elsőrendű vasúti felépítménnyel készítendő vágányokban: hosszúság = 250 méter, vastagság = 045 méter, alsó szélesség = 025 méter ós felső szélesség = 0.17 méter. A kitérőkben, valamint a nyílt műtárgyak hordszerkezetein alkalmazandó összes talpfákhoz, a melyek méreteire és keresztmetszeti alakjára nézve a vonatkozó szabványok vagy részlettervek mérvadók, csakis tölgyfát szabad használni. A felépítmény többi anyagát, szerkezetét és részleteit a kereskedelemügyi minister az engedélyes által meg a megrendelés, illetőleg beszerzés előtt előterjesztendő építési részlettervek alapján határozza meg. Az útátjáróknál a sinszálak mellett általában tölgyfa vezetőgerendák alkalmazandók, fontosabb útátjáróknál azonban vezetősínek követelhetők. A csonkavágányok végén elsőrendű ócska sínekből készítendő elzáró bakok létesítendők. Képv. iromány. 1910—1915. XXX. kötet. 52