Képviselőházi irományok, 1910. XXX. kötet • 877-885. sz.
Irományszámok - 1910-885. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez a zalalövő-zalaegerszegi és zalabér-sárvár-bük-kőszegi helyi érdekű vasutak engedélyezésének és a dunántúli helyi érdekű vasut részvénytársaság tulajdonában egyesült helyi érdekű vasutvonalak engedélyokiratai egyesitésének megtörténtéről
404 885. szám. Vízszintesben vagy csekély lejtésben fekvő bevágások oldalárkai megfelelő fenékesóssel tervezendők és készitendők. • Az anyagárkok külső lejtői egylábasnál meredekebbek nem lehetnek, azoknak töltésfelőli lejtői ellenben ugyanoly rézsüvei készitendők, mint maguk a töltések. Az anyagtermelési és lerakási helyek mindig szabályos alakkal, a földterületek lehető kímélésével, köz* ós magánérdekek károsítása nélkül és ugy létesítendők, hogy azok a közlekedésnek és vízlefolyásnak, valamint a pályatest és tartozékai előállításának ós fentartásának, nemkülönben az állomási vágányzat meghosszabbításának akadályul ne szolgáljanak, vagy veszélyt ne képezhessenek, továbbá hogy azok közegészségügyi, közrendészeti ós mezőgazdasági szempontból kifogás alá ne essenek. Nem szabad anyaglerakási helyeket akként elrendezni ós az anyaglerakást olykópen eszközölni, hogy azáltal a pályának hóval vagy futóhomokkal való befuvása előidéztessék vagy fokoztassék. ' ;; Az anyagárkok és egyéb anyagnyerési helyek mindenütt óit, a hol az lehetséges ós szükséges, megfelel©; mérvben ós módon viztelenitendőy lesznek, olykópen azonban, hogy ez által káros vízfolyások ne keletkezhessenek és általában más érdekek sérelmet ne szenvedhessenek. A töltés lába és az esetenként mellette nyitandó anyagárok közt legalább 0 80 m. széles padka hagyandó, és ugyanily szélesnek kell lennie a^ kisajátítási védszalagnak is. A magyar királyi államvasutaknál alkalmazott elhatárolási szabályzatnak érvényessége ezen helyi érdekű vasútra is kiterjesztetik. Az elhatárolás a vasút üzemét kezelő vasutigazgatóságnak közegeivel együttesen még a hitelesítési eljárás előtt megvizsgálandó és az ezen eljárás alkalmával az elhatárolási szabályzat alapján megállapított hiányok az ópités terhére megszüntetendők. Szálas- vagy csemeteerdőket átmetsző vagy érintő pályarészek mentén azok a védszalagok, a melyeken biztonsági tekintetekből az erdő kiirtandó, az előbb emiitett elhatárolási szabályzatban előirt szélességben beváltandók, illetőleg kisajátitandók és mint pályatulajdon elhatárolandók. Ezen beváltás illetőleg kisajátítás csak abban az esetben mellőzhető, ha a szabályszerű, védszalagok területére nézve az illető erdőbirtokosoktól jogórvónyesen kiállított ós ügy a központi, mint a vidéki telekkönyvben a vasút javára bekebelezendő. Szolgalmi nyilatkozatok szereztetnek be, a malyek értelmében védszalagok területének be nem ültetése, illetőleg be nem fásítása, valamint cserje- és bokornövényektől menten tartása örök időkre biztosíttatik. Osuszamlások vagy más természetű deformatiók meggátlása ós megszüntetése czóljából ugy töltéseknél, mint bevágásoknál megtelelő óvintézkedések, valamint a szükséges vízmentesítési és biztosítási munkák alkalmazandók. Előreláthatólag csuszamlásra vagy másnemű deformátióra hajlandó terepen a szükségesnek mutatkozó teljesítmények még a földmunkák megkezdése, illetőleg általában a terep és talaj egyensúlyának megbolygatása előtt, egyébként pedig az építés közben vagy a műszaki felülvizsgálat, esetleg pedig a műszaki utófelülvizsgálat eredménye alapján megállapítandó módon és terjedelemben hajtandók végre. Ar-, illetve belvizterületeken átvonuló töltéseknél a pályaszin legalább 0*8 méterrel a legmagasabb ár-, illetőleg belvizállás felett tartandó. Mindenütt ott, a hol azt a helyi viszonyok és körülmények bármi oknál fogva megkövetelik, a pályatest és tartozékai az épités közben vagy a műszaki
