Képviselőházi irományok, 1910. XXX. kötet • 877-885. sz.

Irományszámok - 1910-885. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez a zalalövő-zalaegerszegi és zalabér-sárvár-bük-kőszegi helyi érdekű vasutak engedélyezésének és a dunántúli helyi érdekű vasut részvénytársaság tulajdonában egyesült helyi érdekű vasutvonalak engedélyokiratai egyesitésének megtörténtéről

398 885." szám. Mihelyt az egyesitett vasutvonalakon az évi elegybevótel kilométeren­kint 28.000 koronát elér, köteles engedélyes társaság az egyesitett vasut­vonalakon, a kereskedelemügyi magyar királyi minister rendeletére minden kárpótlás nélkül vagy a második vágányt kiépíteni, vag} 7 pedig ezen vona­lakat elsőrangú főpályává átépíteni. I Ezen kötelezettség teljesítése azonban engedélyes társaságtól csak 1969. évi január hó l-ig követelhető. . 21. § Az engedélyes társaság köteles az egyesitett vonalak üzletéről a szám­adásokat az érvényben álló számlázási minta szerint vezetni s a lezárt üzleti számlát — a vagyonmérleg , nyereség- és veszteségszámlával együtt — leg­később a számadási évet követő május hó végéig a kereskedeleníügjn magyar királyi ministerhez bemutatni. Köteles továbbá az engedélyes társaság a forgalom és az üzlet eredmé­nyeit részletesen kitüntető évi jelentést szerkeszteni s közhírré tenni s min­dennemű — a felügyeleti hatóságok által kivánt - - statisztikai adatot beszolgáltatni. / • " - 22. §. f A dunántúli, a zalavölgyi ós a körmend—zalalövő —őriszentpéter—mura­szombati helyi érdekű vasút részvénytársaságok jelen egységes engedély­okirat keltétől számított három hó alatt egyesülni, illetőleg utóbbi társaságok a dunántúli helyi érdekű vasút részvénytársaságba beolvadni tartoznak. A dunántúli helyi érdekű vasút részvénytársaság alapszabályait a jelen egy­séges engedélyokirat határozmányainak megfelelően módosítani tartozik. A helyi érdekű vasút részvénytársaság alapszabályait a kereskedelem­ügyi magyar királyi minister, a pénzügy mi nisterr el egyetértőleg hagyja jóvá. Az engedélyes részvénytársaság alaptőkéjének, az ennek beszerzése czól­jából kibocsátandó czímleteknek, ezek arányának, árfolyamának, osztalék­igényének, ug} T szintón az alaptőke törlesztési módozatainak megállapítására nézve - az 1888. évi IV. törvényezikk 10. §-ában foglalt határozmányok figyelemben tartása mellett szintén a kereskedelemügyi magyar királyi minis­ternek, a pénzügyi magyar királyi ministerrel egyetértő jóváhagyása szük­séges. A törlesztési terv kidolgozásánál szem előtt tartandó, hogy a törlesztési hányad rendszerint ne legyen nagyobb, mint a mely mellett az alaptőke az engedély egész tartama alatt törleszthető. A részvénytársaság alapszabályainak minden módosítása, valamint a czímletek és szelvényeik mintái ós azok megváltoztatása átvizsgálás és jóvá­hagyás végett a kereskedelemügyi magyar királyi ministerhez feltérj eszten­dők és a minister által azokban netán kivánt módosítások feltétlenül foga­natositandók. ,; . •, j . hí Az alapszabályokba mindenesetre felveendő, hogy az évenkénti tiszta jövedelemnek egy meghatározott minimális százaléka a beruházási tartalék­alap növelésére fordittassék. Felveendő továbbá az is, hogy azon esetre, ha az alább megállapított engedélytartam alatt jövedelem hiánya miatt az ösz­szes részvények törleszthetők nem lennének, a törlesztetlenül maradt részvé-í

Next

/
Thumbnails
Contents