Képviselőházi irományok, 1910. XXX. kötet • 877-885. sz.

Irományszámok - 1910-883. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez a beszterczebánya-hermándi helyi érdekű vasut engedélyezése tárgyában

883. szám 361 latok eredménye alapján fognak megállapittatni és az építési tőkéből kihasított külön rendeltetésű tartalékalap terhére elrendeltetni. A műtárgyak tartószerkezeteinek alsó éle és a legnagyobb ár-, illetőleg belvizek színe között, az érintett vízfolyások vagy belvizek természetéhez és fontosságához, valamint a különböző műtárgyak nagyságához és a még egyébként figyelembe jövő viszonyokhoz és körülményekhez képest, áteresztöknél és kisebb hidaknál .0 5 —1*0 méter, nagyobb hidaknál pedig legalább l'O méter nyilt magasság maradjon. Mindazon helyeken, hol a pálya folyókat, patakokat vagy egyéb vízfolyásokat megközelít, a partok leválás vagy kimosás ellen kellően biztositandók. Folyók, patakok ós egyéb vízfolyásoknak az áthidalásokhoz csatlakozó, valamint a vasút által megközelített egyéb részei is — a vasút építése közben vagy a műszaki felülvizsgálatánál, avagy pedig a műszaki utófelülvizsgálat eredménye alapián megállapítandó szükséghez képest — megfelelően szabályozandók, valamint a szükséges biztosítási és védőművekkel látandók el. Mindazon esetekben, amidőn a pályatengelyre merőlegesen álló műtárgyaknak előállítása csak az áthidalandó vízfolyások vagy utak oly mérvű és iránya áthelyezésével, illetőleg szabályozásával volna lehetséges, mely a vízlefolyásra, illetőleg közlekedésre vagy más tekintetben zavarólag és károsan hathatna, általában pedig sérelmekre szolgáltathatna okot, a pályatengelyre ferdén álló műtárgyak lesznek tervezendők ós építendők. Ferde műtárgyaknál az előirt tiszta nyilas nem a pályatengelyben, hanem mindig az illető átereszek vagy hidak tengelyvonalára merőlegesen mérve értetik. Általában a pálya testébe beépítendő műtárgyak mindenütt ott, ahol a kellő szerkezeti és átfolyási, illetőleg átjárási magasság rendelkezésre áll, vagy az a műtárgyak csekély eltolásával, illetőleg az azok alatt elvezetendő vízfolyások, utak stb. még megengedhető áthelyezésével vagy lemélyítésével elérhető és ha esetenként különleges körülmények nem teszik kívánatossá avagy szükségessé nyilt műtárgyak alkalmazását, mint fedett vagy boltozott áteresztők, és pedig kőből, téglából vagy portlandczement betonból, a pályaszínig számított legalább 0-60 méter magas felültöltéssel állitandók elő. Csekélyebb mennyiségű ós magasságú víz levezetésére szolgáló áteresztők bezárólag 20 méter nyílásig betoncsőáteresztőkként is építhetők, melyek — a szükséghez képest — homlok- és szárnyfalakkal, valamint a talaj- és egyéb helyi viszonyoknak megfelelő alapozással látandók el. Vasúti betoncsőáteresztők felültöltésének a magassága — szintén a pályaszínig számítva — kisebb nem lehet, mint 10 méter, vasbetótes betoncsöveknél azonban 0'7B méter magasság is megengedhető. A betoncsőáteresztők készítéséhez — mint kötőanyag — csakis portlandczement használható. A nyilt vasúti műtárgyak hidfői és szárnyai kőből, téglából vagy portlandczementbetonból, tartószerkezetei pedig bezárólag 20 méter nyílásig tölgyfából és ennél nagyobb nyilasoknál vasból létesítendők. A különböző nemű műtárgyak falazatainak azon részei, melyek feltétlenül kőből lesznek előállitandók, az illető szabványokban vagy építési részlettervekben fognak megjelöltetni, esetleg pedig rendeletileg megállapittatni. A műtárgyakon szükséges korlátok tekintetében a vasúti hidak vasszerkezetére vonatkozó 1907. évben 30.666/906. szám alatt kiadott szabályrendelet mértékadó; a szükséghez képest azonban még más műtárgyaknál is elrendelhető korlát alkalmazása. Képv. iromány. 1910—1915. XXX. kötet 46