Képviselőházi irományok, 1910. XXX. kötet • 877-885. sz.
Irományszámok - 1910-883. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez a beszterczebánya-hermándi helyi érdekű vasut engedélyezése tárgyában
883. szám. 359 különböző munkák, műtárgyak, épületek és egyéb épitmények kiviteléhez szükséges részlettervek és munkarajzok. Úgy a szabványokat, valamint az épitésre vonatkozó összes többi terveket is 4—4 példányban kell előzetes jóváhagyás végett felterjeszteni — és pedig az állomások, a magasépitmények, járóművek és a gépészeti berendezés összes terveit, valamint az őrházkiosztási tervezetet is azon vasútigazgatóság útján, a mely az új helyi érdekű vasútnak üzemét kezelni fogja. A műszaki felülvizsgálati tervek öt példányban térj esztendők fel. Az emiitett államvasuti szabványok érvényessége tekintetében kivételnek csak annyiban lehet helye, a mennyiben az alábbi fejezetek netalán eltérő megállapításokat tartalmaznának. ' A vasútépítéssel összefüggésben álló anyagok (épitési anyagok és kútvizek) a vasút üzemét kezelő vasútigazgatóság kívánságára, szilárdsági szempontból avagy vegyileg, az engedélyes czégek költségére megvizsgálandók. II. Alépitmény. A vasút alépítménye egy vágányra készítendő. A legnagyobb emelkedés, illetve esés a helyi érdekű vasút nyilt vonalán 17°/oo ben állapittatik meg; a. hermándi papírgyárba vezető kihúzó vágányban kivételesen 20 u /oo-nól nem nagyobb emelkedés is alkalmazható. A kanyarulatoknak a nyilt pályán 20 D méternél kisebb sugárral nem szabad birniok. Kanyarulatokban már a földmunkák kitűzésénél átmeneti ívek alkalmazása veendő figyelembe. A vasút irány- és lejtési viszonyait a kivitel czéljaira készítendő építési tervezetben a kereskedelemügyi minister engedélye nélkül nem szabad akként megválasztani, illetőleg olykópen megváltoztatni, hogy azok kedvezőtlenebbek legyenek a vasút költségelése és engedélyezése alapjául szolgált tervekben előtüntetett, illetőleg megállapított irány- és lejt viszonyoknál. A pályatest szabványos koronaszélessége, az alépítmény felszínében, vagyis a kavicságy alsó felületének magasságában mérve, 4-0 méter legyen. Görbületekben a töltés külső oldala a túlemelésnek ós a vágány kibővítésének megfelelően kiszélesítendő. A töltések — azok magasságához és anyagához képest — bezárólag 25 méter magasságig l l /2 vagy l 1 /* lábas lejtőkkel, ennél nagyobb magasságnál pedig legalább 1^/á lábas lejtőkkel létesítendők. A bevágások lejtői általában az anyag nemének ós minőségének, valamint a még egyébként figyelembe jövő viszonyoknak és körülményeknek megfelelően állitandók elő. Azonban egy lábasnál meredekebbek ezen lejtők csakis erre minden tekintetben alkalmas kőzetekben fekvő bevágásoknál lehetnek. Vízszintesben vagy csekély lejtésben fekvő bevágások oldalárkai megfelelő fenékeséssel tervezendők és készítendők. Az anyagárkok külső lejtői egy lábasnál meredekebbek nem lehetnek, azoknak töltésfelőli lejtői ellenben ugyanoly rézsűvel készítendők, mint maguk a töltések. Az anyagtermelósi és lerakási helyek mindig szabályos alakkal, a föld-
