Képviselőházi irományok, 1910. XXIX. kötet • CLXV-CLXVII. sz.
Irományszámok - 1910-CLXV. Törvényjavaslat az első két nemzetközi békeértekezleten megállapított több egyezmény és nyilatkozat becikkelyezése tárgyában
58 CLXV. szám. ministre plénipotentiaire á Londres et á La Haye. 8a Majesté VEmpereur des Oltómans: Son Excellence Turkhan Pacha, Son ambassadeur extraordinaire, ministre de l'evkaf; Son Excellence Bechid Bey, Son ambassadeur a Romé; Son Excellence Mehemmed Pacha, vice-amiral. Le Président de la République Orientál e de l'Urugay: Son Excellence M. Jósé Battle y Ordonez, ancien Président de la République, membre de la cour permanente d'arbitrage; Son Excellence M. Jüan P. Castro, ancien président du sénat, envoyé extraordinaire et ministre plénipotentiaire de la République á Paris, membre de la cour permanente d'arbitrage. Lesquels, aprés avoir déposó Jeurs pleins pouvoirs trouvés en bonne et due förme, sönt convenus des dispositions suivantes: Article premier. Les Puissances contractantes sönt convenues de ne pas avoir recours á la force armée pour le recouvrement de dettes contractuelles róclamóes au Gouvernement d'un pays par le Gouvernement d'un autre pays comme dues á ses nationaux. Toutefois, cetté stipulation ne pourra étre appliquée quand l'Etat débiteur refüse ou laisse sans réponse une offre d'arbitrage, ou, en cas d'acceptation, rend impossible l'établissement du compromis, ou, aprés l'arbitrage, manque de se conformer á la sentence rendue. hatalmazott miniszterét Londonbari és Hágában. ö Felsége az OttománoJc császárja: Turkhan Pasa Ő Excellenciáját, rendkívüli nagykövetét, vakufügyi minisztert; Rechid Bey ő Excellenciáját, nagykövetét Romában; Mehemmed Pasa Ő Excellenciáját, altengernagyot. Az Uruguayi Keleti Köztársaság Elnöke: Battle y Ordonez úr Ő Excellenciáját, a Köztársaság volt elnökét, az állandó választott bíróság tagját; Castro János P. úr Ő Excellenciáját, a szenátus volt elnökét, a Köztársaságnak rendkívüli követót és meghatalmazott miniszterét Párizsban, az állandó választott bíróság tagját. Akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik letétele után a következő rendelkezésekben állapodtak meg: Első cikk. A szerződő Hatalmak megegyeztek abban, hogy nem nyúlnak a fegyveres erőhöz oly szerződéses követelések behajtása végett, melyeket az egyik ország Kormánya, mint az állam polgárait megilletőket egy másik ország Kormányától követel. Mindazonáltal ez a megállapodás nem fog alkalmazást nyerhetni, ha az adós Állam az ügynek választott bírósági döntés alá bocsátása iránt tett ajánlatot visszautasítja, vagy válasz nélkül hagyja, vagy az ajánlat elfogadása esetében a választott bírósági szerződés megkötését lehetetlenné teszi, vagy a választott bíróság döntése után a hozott határozatnak magát alá nem veti.
