Képviselőházi irományok, 1910. XXIX. kötet • CLXV-CLXVII. sz.

Irományszámok - 1910-CLXV. Törvényjavaslat az első két nemzetközi békeértekezleten megállapított több egyezmény és nyilatkozat becikkelyezése tárgyában

CLXV. szám. 217 publique, membre de la cour perma­nente d'arbitrage; Son Excellene M. Jüan P. Castro, ancien président du sénat, envoyé extraordinaire et ministre plónipoten­tiaire de la République á Paris, membre de la cour permanente d'ar­bitrage. Le Président dés États- Unis de Vene­zuela : M. Jósé Gril Fortoul, chargé d'affai­res de la République a Berlin. Lesquels, aprés avoir dóposé leurs pleins pouvoirs, trouvés en bonne et due forme, sönt convenus des dispo­sitions suivantes: Chapitre I. Du bombardement des ports, villes, villages, habitations ou bátiments non. dófendus. Article premier. II est inderdit de bombarder, par des forces navales, des ports, villes, villages, habitations ou bátiments, qui ne sönt pas défendus. Une localité ne peut pas étre bombardée a raison du seul fait que, devant son port, se trouvent mouil­lées des mines sous-marines automa­tiques de contact. Article 2. Toutefois, ne sönt pas compris dans cetté interdiction les ouvrages militaires, établissements militaires ou navals, dépőts d'armes ou de ma­teriéi de guerre, ateliers et installa­tions propres a étre utilisés pour les besoins de la flotté ou de l'armée ennemie, et les navires de guerre se trouvant dans le port. Le comman­dant d'une force navale pourra, aprés, sommation avec dólai raisonable, les Képv. iromány. 1910—1915. XXIX. kötet. d^i^i^^üiii^ ifi elnökét, az állandó választott bíró­ság tagját; Castro János P. úr Ő Excellen­ciáját, a szenátus volt elnökét, a Köztársaságnak rendkívüli követét és meghatalmazott miniszterét Pá­rizsban, az állandó választott bíróság tagját. A Venezuelai Egyesült Államok elnöke: Fortoul József Gil urat, a Köz­társaság ügyvivőjét Berlinben. Akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik letétele után a következő rendelkezésekben állapod­tak meg: I. fejezet. A nem védelmezett kikötők, váro­sok, falvak, lakóhelyek vagy épüle­tek bombázása. Első cikk. A nem védelmezett kikötőket, városokat, lakóhelyeket vagy épüle­teket tengeri haderővel bombázni tilos. Nem szabad valamely helységet ki­zárólag azért bombázni, mert kikötője előtt a tenger alatt önműködő üt­köző aknák vannak elhelyezve. 2. cikk. Mindazonáltal ez a tilalom nem vonatkozik a katonai művekre, a kato­nai vagy a haditengerészeti telepekre, a fegyvertárakra és a hadiszerek rak­táraira, azokra a műhelyekre és be­rendezésekre, amelyek alkalmasak arra, hogy azokat az ellenséges hajó­raj vagy hadsereg céljaira felhasz­nálják és nem vonatkozik a kikötő­ben lévő hadihajókra. A tengeri had­erő parancsnoka megfelelő határidőt 28

Next

/
Thumbnails
Contents