Képviselőházi irományok, 1910. XXVIII. kötet • 842-876., CXXXIX-CLXIV. sz.
Irományszámok - 1910-868. A zárszámadás-vizsgáló bizottság jelentése az 1909. évi állami zárszámadásról
868. szám. 87 9. Állami követelések: Az 1908. év végén az állami követelések helyesbített álladóka volt 669,895.238 K 21 í, az 1909. év végén az állami követelések álladéka volt 679,569.908 » 25 * a gyarapodás tesz. . 9,674.670 K 04 ft. 10. Cselekvő hátralékok: A valódi és átfutó kezelésnél a helyesbített összes cselekvő hátralék volt: az 1908. óv végén .... . . ... . . . 1,270.449.612 K 40 f, az 1909. év végén .......... 1,340.218.532 » 22 » a gyarapodás volt . . . 69,768.919 K 82 f. 11. Terhelő hátralékok: A valódi és átfutó kezelésnél a helyesbített összes terhelő hátralék volt: az 1908. év végén . . 721,325.327 K 76 f, az 1909. évvégén . . . 774,517.650 » 62 » a gyarapodás volt . . . 53,192.322 K 86 f. Ha a cselekvő és terhelő vagyonrészeknél a mutatkozó gyarapodásokat és apadásokat egymással szembeállitjuk, tiszta vagyon gyarapodásként 8,849.202 K 15 ft nyerünk, minek folytán a bizottság a vagyonkezelést kedvezőnek birálta. A fentebbi vagyonrészek az állami háztartás évi kezelésének végeredményei alapján mutattattak ki. IV. Mérlegek, és pedig: AJ Pénztári mérleg. A valódi és átfutó kezelésnél volt 1909. évben: a tényleges bevétel . . . . . . . , . 14.544,397.195 K 98 f, a tényleges kiadás 14.525,224.352 » 53 » s igy a bevétel több volt ~ 19,172.843 K 45 frel, mely összeg megfelel azon különbözetnek, mely az év elején ós az óv végén volt pénztári maradványok között mutatkozik ós mely az állami leltár 4-ik tételénél ki lett mutatva. B) Jövedelmi mérleg. Ha a zárszámadás sommázatában kimutatott bevételek és kiadások járandóságából (utalványozás, előirás) levonjuk a vagyonfogyatkozásokból eredő bevételeket ós a vagyongyarapításra fordított kiadásokat és ha hozzáadjuk a bevételekhez az alapokból és más forrásokból szerzett ingatlanok és az ugyanúgy megszerzett hasznos jogok és ingók értékét, továbbá a leltári értéktöbbletet az értékpapíroknál és az állami követeléseknél, a kiadásokhoz pedig az ingatlanoknál és ingóknál előállott értékcsökkenést és azon vagyon-